A új korszak kezdődik a csillagászatban

A LIGO most publikált, év eleji észlelésével bizonyossá vált: a földi műszerekkel rendszeresen lehet detektálni gravitációs hullámokat. Ezzel új korszak kezdődött az asztrofizikában.

A most detektált eseményben szereplő fekete lyukak fantáziaképe az összeolvadást megelőzően
Forrás: LIGO/Caltech/MIT/Sonoma State (Aurore Simonnet)
Újabb gravitációshullám-észlelést jelentett be a LIGO obszervatórium: 2017. január 4-én két közepes tömegű fekete lyuk összeolvadásának „híre” érkezett meg bolygónkhoz, a téridő finom rezgései formájában. Ez szűk másfél éven belül a harmadik ilyen felfedezés, ami igencsak jó hír a csillagászoknak, hiszen eszerint az ilyesfajta jelenségek egyáltalán nem ritkák.
„Most már tisztán látszik, hogy a gravitációshullám-detektorok valóban új ablakot nyitnak a világegyetemre, és megkezdődhet az asztrofizika ezen új ágának megfigyelési korszaka” – mondta el Frei Zsolt, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen működő MTA Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport vezetője az mta.hu-nak.
A mostani, harmadik észlelést kiváltó esemény a korábbiakhoz képest több mint kétszeres távolságban, tőlünk nagyjából 3 milliárd fényévnyire történt. A két közepes tömegű fekete lyuk összeolvadásának eredményeként keletkezett fekete lyuk tömege a Nap tömegének 49-szerese, ami a korábbi két észlelésnél meghatározott értékek (62 és 21 naptömeg) közé esik.
„A LIGO harmadik gravitációshullám-észlelése az előzőekhez képest egészen új információt is adott a feketelyuk-párosról. A detektált hullám alakjából kikövetkeztethető, hogy legalább az egyik résztvevő fekete lyuk forgástengelye nem abba az irányba mutatott, mint a két égitest egymás körüli keringésének tengelye” – mondta el Raffai Péter, az ELTE adjunktusa, aki adatfeldolgozási munkát irányítja Frei kutatócsoportjában. Az eddigi mérések pedig már arra is lehetőséget adnak, hogy a kutatók az első statisztikákat is elkészítsék a feketelyuk-párok viselkedéséről, és így meghatározzák kialakulásuk legvalószínűbb modelljét.
Az eddigi észlelések alapján az elméleti fizikusok bízhatnak abban, hogy a következő években tovább gyarapodnak ismereteik a közepes tömegű fekete lyukak formálódási mechanizmusairól. Ha pedig a két ma működő LIGO-detektor mellett 2017 nyarán üzembe áll az európai Virgo is, a források pontosabb helymeghatározása is lehetővé válik.
További információ és képek az mta.hu oldalán.