Üvegházhatású gázok szabadulhatnak fel a sarkvidék olvadásával
A Kelet-Finnországi Egyetem új kutatása szerint a permafroszt - azaz a legalább két éven át folyamatosan fagyott talaj - olvadásával jelentős mennyiségű dinitrogén-oxid szabadulhat fel.
Fotó: Wikipedia
Ez egy rendkívül erős üvegházhatású gáz – egységnyi tömegben nagyjából háromszázszor veszélyesebb, mint a szén-dioxid. A kutatók egy ideje tudják, hogy a permafroszt felolvadásával olyan gázok szabadulhatnak ki, melyek elősegíthetik a felmelegedést. Az örökfagyban található dinitrogén-oxid hatása azonban egyelőre nem tisztázott. A Kelet-Finnországi Egyetem környezetkutatói ezért úgy döntöttek, érdemes megvizsgálni a talaj gázkibocsátó képességét – számol be az egyetem oldala.
A Carolina Voigtvezető szerzőségével a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben megjelent tanulmányban a szakértők leírják, hogy vizsgálatukhoz 16 mezokozmoszt használtak – a 80 centiméteres, természetes növényzettel borított, illetve csupasz tőzegoszlopokat Lappföldről gyűjtötték be. A 33 hetes kísérlet során a csapat azt elemezte, hogy mennyi dinitrogén-oxid szabadul fel a talaj olvadásával.
A mezokozmoszokat olyan kamrákba helyezték, melyek a természetes hő-, fény- és nedvességviszonyokat szimulálták. A kutatók a felső, eredetileg csak szezonálisan fagyott rétegtől lefelé haladva kezdték el felmelegíteni a mintákat.
Az olvadás után a legmagasabb emisszió a csupasz tőzegfelületeknél volt megfigyelhető. Ezen mintákból megközelítőleg annyi dinitrogén-oxid szabadult fel, mint a legnagyobb természetes kibocsátóból, a trópusi erdők talajából.
A természetes növényzet nagyjából 90 százalékkal csökkentette a kiszabaduló gáz mennyiségét. Az adatok alapján a kutatók arra jutottak, a veszélyes kibocsátó területek az Arktisz negyedét fedhetik le. A szakértők szerint az Északi-sarkvidék jövőbeli dinitrogén-oxid felszabadulása sokban függ a nedvesség és a növényzet alakulásától. Ha a permafroszt valóban megolvad, akkor a régió jelentős üvegházhatású gázforrássá válhat.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
