Pokoli bolygót találtak a csillagászok

Egy újonnan felfedezett exobolygó alaposan meglepte a csillagászokat. Az égitest pályája, légköre és felszíni hőmérséklete is figyelemreméltó. A felfedezésről az Ohiói Állami Egyetem számolt be saját oldalán.

A KELT-9b fantáziaképe
Illusztráció: Robert Hurt, NASA/JPL-Caltech.
A Nature folyóiratban megjelent új tanulmányt egy nemzetközi csapat, többek közt az Ohiói Állami Egyetem, a Vanderbilt Egyetem, a Pennsylvaniai Állami Egyetem és a Notre Dame Egyetem kutatói készítették el. A szakértők által azonosított objektum 2,8-szer nagyobb a Jupiternél, és 650 fényévre helyezkedik el. A KELT-9b nevű exobolygó rendkívül forró, nappali hőmérséklete 4300 Celsius-fok – tehát csupán 1200 fokkal hűvösebb a Nap felszínénél. Ezzel az égitest a legmelegebb bolygó, melyet valaha azonosítottak.
A kutatók úgy vélik, hogy az objektum az üstökösök csóvájához hasonló törmelékcsíkot is húzhat maga után, ahogy a csillagához, a KELT-9-hez igen közel kering. Ez a csillag az eddigi legnagyobb tömegű és legfényesebb, melynek közelében gázóriást találtak.
Bár a KELT-9b nagyobb, mint a Jupiter, sűrűségben messze elmarad a Naprendszer leghatalmasabb bolygójától. A szakértők úgy vélik, hogy az alacsony felületi gravitáció és a rendkívül magas hőmérséklet felpuffadt, kevésbé sűrű légkört eredményez.
Az exobolygó másik érdekessége a pályája: nem csillaga egyenlítőjének mentén, hanem az égitest sarkait megkerülve kering. „Nem világos, hogy a KELT-9b hogyan szerezte sajátos pályát” – mondta Justin R. Crepp, a Notre Dame Egyetem munkatársa.
A kutatók azt tervezi, hogy a KELT-9b további vizsgálata során az égitest egyedi légkörét is alaposabban elemzik. Mivel az exobolygót elképesztő mennyiségű UV-sugárzás éri, a felszínét alkotó anyag teljesen erodálódhatott.
Scott Gaudi, az Ohiói Állami Egyetemen fizikusa és csillagásza szerint napjainkban a legtöbb vizsgálat a Föld-szerű exobolygókat célozza, a KELT-9b-hez hasonló objektumok elemzése azonban nem az élet keresése, hanem a forró csillagok közelében zajló bolygóformálódás megértése miatt fontos.
Éppen ezért a lakhatatlan égitestek vizsgálása éppúgy lényeges lehet, ha a rendszerek kialakulását szeretnénk megérteni.