Veszélyesebb lesz a Mars meghódítása, mint eddig hittük
Egy új előrejelzési modell szerint a kozmikus sugárzás sokkal károsabb lehet a szervezetre, mint korábban gondolták.
A Pathfinder felvétele a Mars felszínéről
Kép: Wikipedia
A Las Vegas-i Nevadai Egyetem új kutatása alapján egy, a Föld mágneses terén kívülre tervezett hosszú misszió során kétszer nagyobb a rák kialakulásának kockázata, mint korábban hittük – számol be az egyetem oldala. A felfedezés hatással lehet a tervezett Mars-küldetésekre is.
A Scientific Reports-ban bemutatott tanulmány vezető szerzője Francis Cucinotta volt, az egyetem űrfizikai és sugárzási szakértője.
A korábbi vizsgálatok a kozmikus sugárzás számtalan asztronautákat veszélyeztető hatását mutatták be – így a rákot, a keringési és idegrendszeri zavarokat illetve a szürkehályogot. Mivel a sugárzásban található részecskék rendkívül ionizáltak, komolyan károsítják a sejteket.
A NASA és egyéb szervezetek által használt rizikómodellek azt feltételezik, hogy a sugárzás DNS-károsodásokat és mutációkat okoz. Ezen elképzelés alapja azon vizsgálatok eredménye, melyekben a sejtek jóval rövidebb ideig, de nagyobb dózisban érték a töltött részecskék, mint egy hosszabb űrutazás alatt.
Cucinotta szerint egy marsi expedíció 900 vagy több napot venne igénybe, a küldetés alatt az asztronauták több mint egy évet töltenének a mélyűrben, ahol elkerülhetetlen a sugárzással való találkozás. „A sugárzásvédők jelenlegi szintje legjobb esetben is csak szerényen csökkenthetné a kitettség kockázatát” – mondta a szakértő.
A Mars-misszó tervezésekor használt kockázati modell eredményéhez képest Cucinotta csapata legalább kétszer nagyobb rák kialakulási esélyt mutatott ki. A szakember szerint a kozmikus sugárzástól a sejtmagok károsodnak, és olyan mutációk alakulhatnak ki, melyek daganatot eredményeznek. A sérült sejtek ráadásul a környezetükre is hatással vannak, olyan jeleket küldenek, melyektől az egyébként egészséges sejtek is mutálódnak.
A kutató úgy véli, eredményeik rámutattak, hogy újabb vizsgálatokra lesz szükség a sugárzás káros hatásainak felméréséhez. Ezeket a magnetoszférán kívülre tervezett küldetések megindítása előtt el kell végezni.
Új megvilágításba került a szőlő kultúrevolúciója
A szőlőszemek ízére, a bogyók héjának színére és a muskotályos ízre irányuló emberi szelekcióba egyaránt betekintést adott az, a világot átívelő új genomikai elemzés, melyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem több kutatója is részt vett.
Egy marsi meteorit összetétele
A TTK kutatójának részvételével szerves anyagok sokszínű jelenlétét mutatták ki egy Földre hullott marsi eredetű meteoritban.
Inváziós poloskák gyérítése hőcsapdával
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki.
Tájsebek kijavítása gyeprekonstrukcióval
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kimutatták a gyeprekonstrukció alkalmasságát az emberi tevékenység nyomán létrejött tájsebek kijavítására
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
