Ez nem a Tatuin, ez a Föld

Fiatal vulkáni kürtők csoportja tűnik fel egy, a közelmúltban bemutatott űrfelvételen. Ha az ember nem tudná, hogy a kép Szudán felett készült, azt is hihetné, hogy egy sci-fi alkotás idegen világát látja.

A Meidob-vulkánmező középső területe
Kép: NASA Earth Observatory
A képet a közelmúltban tették közzé a NASA publikációs oldalán, az Earth Observatory-n. A felvételen a Szudánban fekvő Meidob-vulkánmező középső régiója látható, ahol az aktív vulkanikus folyamatok lávakupolákat, krátereket és kürtőket hoztak létre. Maga a terület nagyjából 5000 négyzetkilométeres, a mezőn megközelítőleg 700 kürtő található.
A régiót ábrázoló képet a Nemzetközi Űrállomás egyik kutatója készítette 2017 januárjának elején. A kráterek, kúpok és lávadómok a felvétel közepén láthatóak. A képződmények közt akad 6 millió éves is, ezek geológiai szempontból igen fiatalnak mondhatóak.
Bár a Meidob-vulkánmező jelentős részén magas vas- és magnéziumtartalmú vulkáni kőzetek találhatóak, a középső régióban inkább a nátrium és a kálium dominál a kőzetekben. A száraz és köves terület képződményeit maaroknak nevezik. Az elnevezés a német Meer, azaz tenger szóra utal, ugyanis a kitörés után a krátereket gyakran víz tölti fel, tengerszemeket hozva létre.
A tűzhányókat általában a magma és a kürtőbe kerülő víz kölcsönhatása alakítja ki. Az egyetlen, hatalmas kitöréssel sekély kráter jön létre, melyet körben a kilökődött anyag gyűrűje határol. A maaroknál viszonylag ritkán fordulnak elő lávafolyások.
A Meidob-vulkánmező valamikor 7-5 millió évvel ezelőtt jelent meg, mai tudásunk szerint a térség utolsó tűzhányója a Krisztus előtti 3. évezred során tört ki.