Közel 80 évet várt a világháborús hajóroncs a felfedezésre
A második világháború során elsüllyedt olasz romboló, az Artigliere roncsaira bukkantak Szicília és Málta közt. A hajót a Paul Allen, a Microsoft társalapítója által finanszírozott kutatócsapat fedezte fel.
Az Artigliere roncsa
Kép: Twitter
A Soldati-osztályú romboló 1940-ben süllyedt el a Passero-foki tengeri csatában – számolt be Paul Allen oldala. A hajó a Szicíliától keletre található törészónánál, a Málta-tereplépcsőnél került elő, 3700 méteres mélységben.
A roncsot az Allen által alapított cég, a Vulcan kutatóhajója, az R/V Petrel találta meg még 2017 márciusában. A felfedezésről Allen csak a közelmúltban számolt be. A romboló pontos lelőhelyét kegyeleti okokból nem hozták nyilvánosságra, a helyszínt a kutatócsapat érintetlenül hagyta.
Az Artigliere meglehetősen jó állapotban konzerválódott, ilyen mélységben a hideg és oxigénszegény víz kevésbé károsítja a fémeket.
Miután az R/V Petrel azonosította a roncsot, egy távvezérelt víz alatti járművel közelebbről is megvizsgálták azt. Az eszköz számtalan felvételt készített a hajóról, így sikerült felfedezni a rombolón látható „AR” feliratot is. A hajó nevének kezdőbetűi, valamint a lelőhely arra utalt, hogy az Artigliere roncsára bukkantak.
Az R/V Petrel a legmodernebb mélytengeri feltérképezést segítő eszközökkel van felszerelve. Indulása óta a hajó kutatócsapata több roncsot is azonosított. 2015 márciusában egy japán csatahajó, a Muszasi maradványait, ugyanazon év augusztusában pedig a HMS Hood csatacirkáló harangját találták meg. A szakértők azt tervezik, hogy a jövőben további expedíciókat folytatnak majd.
Mit eszünk a világvége után?
Ha valamilyen természeti vagy emberi katasztrófa miatt a globális élelmiszer-szállítás leállna, a legnehezebb helyzetben a városok volnának.
Ezekhez az ukrán ásványkincsekhez juthat hozzá az USA
A két ország megállapodása szerint 57 nagy jelentőségű nyersanyaghoz juthat hozzá az USA, de mik is ezek és miért fontosak?
A gazdagok durvábban fűtik a bolygót
Az emberek leggazdagabb 10 százaléka felelős a Föld 1990 óta lezajlott felmelegedésének kétharmadáért.
Így befolyásolja a gondolkodásunkat, ha megfigyelnek
Modern korunkban folyamatos megfigyelés alatt áll az ember, kamerák fürkészik lépéseinket, digitális lenyomat készül a tetteinkről, ennek pedig a gondolkodásunkra is hatása van.
Inkább csoportokkal érzünk együtt, mint egyénekkel
Együttérzőnek lenni nehéz és távolról sem kellemes feladat, azonban emberi mivoltunk velejárója kell hogy legyen.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
