Olyan mérést végeztek a kutatók, ami Einstein szerint lehetetlen

A szakértők a Stein 2051 B gravitációs lencsehatását használták saját tömegének megméréséhez

Kép: ESO

A vizsgálat nem csak azért jelentős, mert sikerült kiszámolni az érintett égitest tömegét, hanem azért is, mert a csapat olyan módszert használt a pontos méréshez, mellyel korábban nem születtek precíz adatok – áll a Hubble hivatalos oldalának közleményében.

Mikor Einstein kidolgozta az általános relativitáselmélet, azt is leírta, hogy a nagy tömegű objektumok miként képesek gravitációjukkal meghajlítani a teret, és ezzel együtt az űrben egyenes vonalban haladó fényt is. Az elképzelést már 1919-ben tesztelte Sir Arthur Eddington, aki egy napfogyatkozás során észrevetette, hogy a Nap valóban meggörbíti a közelében látható csillagok fényét. A jelenséget ma gravitációs lencsének nevezik.

Az effektust napjainkban a kutatók többek közt az exobolygók azonosításához használják. Eddig azonban a Napon kívül egyetlen csillagot sem tudtak lencseként alkalmazni a pontosabb mérésekhez, a szakértők rendszerint nagyobb struktúrákból készítenek „nagyítót”.

A lencsehatásnak vannak speciális esetei, például a ma Einstein-gyűrűnek nevezett jelenség, melynek létezését maga a fizikus is megjósolta nagyjából 100 éve. A gyűrű akkor fedezhető fel, amikor két égitest a megfigyelővel épp egy vonalba esik. Ilyenkor a közelebbi objektum gyűrűként képezi le a mögötte található égitest képét.

Bár részleges Einstein-gyűrűt korábban többször is kimutattak már, teljeset még sosem, mivel az objektumok nagyon ritkán helyezkednek el megfelelően. Maga Einstein is úgy gondolta, hogy lehetetlen efféle jelenséget közvetlen módon vizsgálni.

Kailash Chandra Sahu, az amerikai Űrtávcső Tudományos Intézet szakértője kollégáival azonban úgy döntött, megpróbál felfedezni egy valódi Einstein-gyűrűt. A csapat nagyjából 5000 csillag adatait elemezve azonosította a 17 fényévre fekvő Stein 2051 B nevű fehér törpét, illetve a mögötte található jóval távolabbi csillagot. A szakértők bíztak benne, hogy ennél a párosnál esélyük lesz megpillantani a keresett gyűrűt.

A csapat a Hubble űrtávcső segítségével végül ki is mutatta a jelenséget, igaz, a gyűrű inkább ellipszis alakúnak tűnt. Ennek ellenére a tudósok mégis áttörést értek el, hiszen a Stein 2051 B gravitációjának hatásából tudták kiszámolni a fehér törpe tömegét. Korábban hasonlóra egyetlen kutatócsapat sem volt képes, maga Einstein sem hitte, hogy a Naptól különböző csillagokkal lehetséges ilyen mérést elvégezni.

A szakértők azt tervezik, hogy a jövőben több vizsgálatot is folytatnak a gravitációs lencsehatás segítségével.