Még csak most születik, de máris tombol a távoli csillag

Az Orion KL I Forrás fantáziarajza
Fotó: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO)

Egy japán szakértők által vezetett nemzetközi kutatócsapat az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) segítségével vizsgált meg egy születőben lévő csillagot. A szakértők az égitest rejtélyes gázkiáramlásait elemezték – számol be az ALMA hivatalos oldala.

A csillagok az űrben található gázból és porból születnek, az azonban egyelőre nem teljesen világos, hogy mégis hogyan alakulhatnak ki a hatalmas tömegű csillagok. Az egyik kulcs a gáz rotációja lehet. Ahogy a csillagot létrehozó felhő forog, idővel saját súlyától összezsugorodik. Elvileg az így kialakult objektumoknak nagyon gyorsan kéne pörögnie, a mérések azonban mást mutatnak.

Vajon hogyan tűnhet el az elképesztő lendület? Egyes szakértők szerint a választ a fiatal csillagokból távozó gáznál kell keresni. Ugyanis amennyiben az anyag forogva lép ki az égitestekből, az csökkentheti a pörgés sebességét. A csillagászok régóta dolgoznak azon, hogy megfigyelésekkel is alátámasszák ezt az elképzelést, eddig azonban kevés meggyőző bizonyítékot találtak. A legnagyobb kihívást a nagy tömegű protocsillagok elemzése jelenti.

A Hirota Tomoja, a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium munkatársa által vezetett csapat a közelmúltban egy nagy tömegű bébicsillagot, az Orion KL I Forrást figyelte meg. Az objektum a Földhöz legközelebbi masszív csillagkeletkezési régióban, az 1400 fényévre található Orion-ködben helyezkedik el. Mivel aránylag közel fekszik, az ALMA segítségével a kutatók alaposan meg tudták vizsgálni az objektumból távozó gázt.
„Tiszta képet alkottunk a kiáramlás forgásáról” – mondta Hirota. A szakértő hozzátette, az eredmény betekintést nyújt a kilökődést kiváltó mechanizmusba is.

A megfigyelés azt az elképzelést támasztja alá, mely szerint a fiatal csillagokból kilépő gáz eloszlatja a forgási energiát. Az ALMA elemzése azt is felfedte, hogy a kiáramlás nem az égitest környékéről, hanem az objektumot körülvevő gázlemez külső pereméből jön.

A felfedezés illeszkedik a magnetocentrifugális lemezszél modellbe, mely szerint a gáz a centrifugális erő hatására előbb kifelé mozog a lemezről, majd a mágneses tér mentén felfelé indul meg, ahol aztán a kiáramlások is kialakulnak.

Bár az ALMA korábban kisebb tömegű születőben lévő égitesteknél kimutatott már hasonlót, nagyobb protocsillagoknál még nem. A szakértők most először tudtak nagy felbontású szubmilliméteres hullámos vizsgálatot végezni, ezzel pedig a kiáramlás sűrű, legbelső régióját is megfigyelhették.

A jövőben az ALMA felbontása még jobb lesz. A kutatók bíznak benne, hogy a rádiótávcső-rendszert más objektumok elemzéséhez is felhasználhatják majd, ezzel segítve annak megértését, hogy miként is születnek a nagy tömegű csillagok.

Összeállította: Lugosi Péter