A Jupiter születése alaposan megváltoztatta a Naprendszert
Egy nemzetközi kutatócsapat meglehetősen pontos becslést tudott adni a Jupiter születésének időpontjára.
Jupiter
Kép: Wikipedia
A Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL), valamint a Münsteri Egyetem Paleontológiai Intézetének szakértői volfrám- és molibdén-ionokat elemeztek vasmeteoritokon – számol be a LLNL oldala. A vizsgálat alapján az objektumok két, egykor összetartozó ködben keletkeztek, melyek a Naprendszer kialakulása után 1-4 millió évvel váltak szét.
Thomas Kruijer, a kutatás vezetője szerint a különválás legvalószínűbb oka a Jupiter megjelenése. Az égitest rést nyithatott a gáz- és porlemezen, megakadályozva az anyagok cserélődését a két régió közt. Kruijer korábban a Münsteri Egyetem szakértője volt, jelenleg az LLNL munkatársa.
A Jupiter rendszerünk legnagyobb tömegű bolygója, így komoly hatással volt az objektumokat formáló gáz- és porlemezre. Az égitest születésének ideje, a Naprendszer fejlődésének megértésének is fontos része. Azt eddig is tudtuk, hogy a Jupiter a rendszer régen kialakult bolygója, de az új kutatásig nem sikerült pontosan meghatározni a korát.
„Más égitestekkel, például a Földdel, a Marssal, a Holddal és az aszteroidákkal ellentétben nincsenek mintáink a Jupiterről” – mondta Kruijer. Éppen ezért az új kutatásban meteoritok izotópjait vizsgálták. Az elemzés kimutatta, hogy a Jupiter magja 1 millió évvel a Naprendszer születése után alakult ki. Ez a mag aztán 1 millió év alatt a mai Föld tömegének húszszorosára nőtt, 3-4 millió évvel a Naprendszer létrejötte után pedig már a Föld tömegének ötvenszeresét tette ki.
Az új vizsgálatban a szakértők alátámasztották a korábbi elképzeléseket, ugyanakkor pontosítottak a becsléseken. Bár a mag gyors fejlődését már a kutatást megelőzően sikerült modellezni, a formálódást nem tudták datálni. Kruijer csapata a kormeghatározáshoz az eltérő területről származó meteoritok genetikáját hasonlította össze.
A legtöbb meteorit a Mars és Jupiter közti kisbolygóövből származik, az objektumok kémiai és izotópos elemzése, illetve a dinamikai modellek azonban azt sugallják, hogy a távolságok sokkal szélesebb skáláján alakultak ki, és a kisebb testeket a gázbolygók gravitációja szórta szét a kisbolygóövben.
Összeállította. Lugosi Péter
A maratonfutók agyukból merítenek energiát
Egy maraton után akár két hónapra is szükség lehet ahhoz, hogy az agy visszaálljon a verseny előtti állapotba.
Jóval alacsonyabb az ember hőtűrése, mint eddig gondoltuk
A hőmérséklet és a páratartalom együttesen hatnak az emberi szervezetre, amely csak egy bizonyos pontig képes ehhez alkalmazkodni.
Elvégezték a NASA kiképzését a magyar űrhajósok
A legkorábban 2025 májusában induló Axiom Mission 4 magyar űrhajósa Kapu Tibor, tartalékűrhajósa Cserényi Gyula.
Miért érezzük másnak ugyanazt a meleget tavasszal és ősszel?
Az első langyos tavaszi napokon az ember könnyedén pólóra vetkőzik, ám ugyanolyan hőmérsékletnél októberben már dzsekit húz.
Elképesztő változásokon megy át az anyukák szervezete
A gyerek fogantatásától a szülés után egy évig is tarthat, mire az anyukák szervezete az élettani átalakulásokat kiheveri.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
