Rejtett üzenetet fedeztek fel az ókori cserépdarabon
Az első templom korából származó rejtett üzenetet fedeztek fel a jeruzsálemi Izrael Múzeum egyik műtárgyának hátlapján.
Az osztrakon hátlapja
Fotó: Faigenbaum-Golovin et al.
A Tel-Aviv Egyetem kutatói multispektrális képalkotó technika segítségével azonosítottak egy eddig rejtett feliratot egy ókori leleten – számol be az egyetem oldala. A csapat a szabad szemmel nem látható üzenetet egy 50 éve az Izrael Múzeum állományában lévő cserépdarabon fedezte fel.
Az osztrakont, azaz feliratos cserépdarabot 1965-ben fedezték fel Tel-Arad erődítményében. A cseréplap Krisztus előtt 600 körül készülhetett, nem sokkal azelőtt, hogy II. Nabú-kudurri-uszur, más néven Nabukodonozor az Újbabiloni Birodalom élén lerohanta Júdeát.
A cserép elülső feliratát régóta ismerik a kutatók. „Míg az elülső oldalát alaposan tanulmányozták, a hátulját üresnek vélték” – mondta Arie Shaus, a Tel-Aviv Egyetem Alkalmazott Matematikai Tanszékének munkatársa és az új tanulmány társszerzője.
Michael Cordonsky, az egyetem fizikusa egy multispektrális képalkotó műszerrel végzett vizsgálata során azonosította a korábban nem látott jeleket. Rövidesen kiderült, hogy három új sornyi írást sikerült felfedeznie.
A csapat 50 karaktert és 17 szót tudott azonosítani, ezek alapján az újonnan felfedezett felirat egy borrendeléssel kezdődik és az elülső oldalhoz kapcsolódik.
Cordonsky elemzésével egyébként az első oldal is jobban kirajzolódott, négy újabb sort sikerült kimutatni.
A korszakban Tel-Arad egy katonai előőrs volt a királyság déli határán. A helyszínen talált osztrakonok többsége az erődítmény utolsó éveiből származik, a Krisztus előtti 586-os újbabiloni támadás előtti periódusból. A cserepek egy jelentős részének címzettje a helyi szállásmester, Eljasiv, akinek láthatóan rengeteg logisztikai problémát kellett megoldania.
Shaus szerint a most felfedezett felirat egy borra vonatkozó kérelemmel kezdődik, a szerző cserébe garanciát vállal, hogy a jövőben segítségére lesz a címzettnek. A levél a későbbiekben egyéb kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szól.
Anat Mendel-Geberovich, a Tel-Aviv Egyetem régésze szerint minden egyes újabb jel, szó és mondat hozzátesz ahhoz, amit az első templom korszakáról tudunk. A felfedezés azért is jelentős, mert bebizonyította, hogy mennyi lehetőség van a multispektrális képalkotó módszer régészeti felhasználásában. A szakértők bíznak benne, hogy a technikával újabb és újabb rejtett feliratokat találhatnak majd.
A csapat célja az, hogy a módszerrel több korabeli cserépdarabot is megvizsgáljanak.
Összeállította: Lugosi Péter