Így néz ki egy több ezer éve halott egyiptomi férfi arca
3500 éves múmia arcát és agyát rekonstruálta egy nemzetközi kutatócsapat.
Nebiri arca
Fotó: Philippe Froesch
Az ép fej és a kanópuszedényekben tárolt szervek egy Nebiri nevű férfihoz tartoztak. A 18. dinasztia korában, a Krisztus előtti 15. században élt férfiról két éve bizonyították be, hogy krónikus szívelégtelenségben szenvedett, egy kutatócsapat most koponyáját vizsgálta meg.
Raffaella Bianucci, a Torinói Egyetem bioantropológusa a Live Science megkeresésre elárulta, Nebiri 45-60 éves korában halt meg. „A Királynék völgyében található sírját az ókorban fosztották ki, testét szándékosan semmisítették meg” – mondta a kutató. A férfi maradványait még 1904-ben azonosították. Most, több mint 100 évvel felfedezése után a komputertomográfiának és egy arcfelismerő módszernek köszönhetően a tudósok modellezni tudták Nebiri arcát.
Philippe Charlier, a Párizsi Egyetem igazságügyi patológusa és antropológusa szerint a rekonstrukció szép, ugyanakkor gyakorlati haszna is van. Az arc elkészítéséhez ugyanis a legújabb és legkifinomultabb technikákat kellett használniuk.
A szakértők a Forensic Science, Medicine and Pathology című folyóiratban megjelent tanulmányukban azt írják, Nebiri koponyája a tökéletes kötözéssel maradhatott meg ilyen jó állapotban. A balzsamozás során még a szájába is helyeztek vásznat, hogy megóvják az állkapcsot az eldeformálódástól, illetve a rovaroktól. A koponyán felfedezett apró lyukat, valószínű a kötés rögzítéséhez alakították ki és nem az agyvelő eltávolítása miatt.. A kutatók szerint a fej kezelése arra utal, hogy Nebiri igen előkelő személy volt.
Robert Loynes, a Manchesteri Egyetem egyiptológiai-orvosbiológiai szakértője szerint a fej ritka példája a 18. dinasztia korabeli magas rangú, de nem uralkodói temetkezésének. A maradvány CT-vizsgálata után a szakértők elkészítették az agy háromdimenziós modelljét is. Az elemzés nem mutatott ki anatómiai rendellenességeket.
Az összetett rekonstrukcióval a csapat számtalan értékes információt gyűjtött a leletről, úgy, hogy közben nem kellett felnyitniuk a koponyát. A kutatók bíznak benne, hogy a módszerrel bármelyik másik múmia agyát is megvizsgálhatják.
Összeállította: Lugosi Péter
Megváltozik az agy az okostelefon-elvonástól
Az okostelefonok sok ember életének szerves részévé váltak, mintegy az emberi test kiterjesztéseként lehet őket értelmezni, és egészen elmosódott az a határ, amely a telefonhasználatot és a telefonfüggőséget elválasztja.
Így élték túl egyes állatok a legnagyobb kihalási hullámot
A perm időszak végén, mintegy 252 millió évvel ezelőtt játszódott le a bolygó legnagyobb kihalási hulláma, amelyet a kétéltűek ősi rokonai képesek voltak átvészelni.
Távolról érkezett az első athéni ezüstpénzek anyaga
A Peiszisztratosz athéni türannosz uralma idején készült ezüstpénzek az első érmék az ókori athéni világból, a hozzájuk használt ezüst eredetére derült fény.
Így segítenek a magyar horgászok a kutatóknak
Vajon mennyire ismerik a köröttük lévő élővilágot a pecások?
Koszosabb űrállomások segíthetik az űrhajósok egészségét
Az űrhajósok gyakran szenvednek az immunrendszer problémái okozta egészségügyi gondoktól, egy új kutatás arra jutott, hogy egyszerűen túl tiszta környezetben élnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
