Így hódították meg a házi macskák a világot

A csapat által vizsgált egyik macskacsontváz
Fotó: Hierakonpolis Expedition

Napjainkban a vadmacska több alfaját is ismerjük. Az élőlények testfelépítése sokban hasonlít, és igen nehéz az egyes alfajok csontvázát megkülönböztetni a házi macskéától. Éppen ezért alaposabb vizsgálat nélkül lehetetlen megmondani, hogy elődeink melyik állatból háziasították a mai macskákat.

Claudio Ottoni paleogenetikus a Leuveni Katolikus Egyetem kutatóival és a Belga Királyi Természettudományi Intézet munkatársaival úgy döntött, genetikailag próbálja elemezni a házi macskák származását – számol be a Leuveni Katolikus Egyetem oldala.

A csapat összesen 200 macska európai, közel-keleti és egyiptomi leleteit használta fel, a szakértők a csontokat, fogakat, bőr- és szőrmaradványokat vizsgálták. A maradványok 100-9000 évesek voltak, így a kutatók analízisükkel nyomon követhették a történelem során az élőlényeknél jelentkező változásokat.

A genetikai elemzés kimutatta, hogy az összes vizsgált házi macska az afrikai Felis silvestris lybicától származott – a vadmacska ezen alfaja Nyugat-Afrikában és a Közel-Keleten őshonos. Úgy tűnik, az élőlényeket 10000 éve háziasították a régió első földművesei.Mivel a települések mindig is vonzották a rágcsálókat, idővel a vadmacskák is megjelentek a közelükben. A földművesek valószínűleg örültek a ragadozók érkezésének, ugyanis távol tartották a kártevőket. Az évek során az emberek és vadmacskák kapcsolata szorosabbá vált, és megkezdődött a tenyésztés.

Amikor a közösségek költöztek, a macskákat is magukkal vitték, így az állatok a világ számtalan pontján megjelentek. A kereskedelmi útvonalakon az élőlények egészen Délnyugat-Ázsiáig, Afrikáig és Európáig is eljutottak. A Balti-tenger partján olyan viking települést is találtak, melynél egyiptomi macskák csontjait azonosították.

Claudio Ottoni szerint egyelőre nem tisztázott, hogy Egyiptomban a közel-keleti macskákat tenyésztették-e tovább, vagy egy teljesen önálló, helyi háziasítási folyamat zajlott-e le? „A további kutatásoknak ezt fel kell fedniük” – mondta a szakember.

Az elemzéssel a kutatók a macskák bundáját is rekonstruálni tudták. Az eredmények alapján a csíkos állatok sokkal gyakoribbak voltak az ókorban – ezt az egyiptomi falfestmények is alátámasztják. A foltos minta csak jóval később, a középkor alatt vált elterjedté.

Összeállította: Lugosi Péter