Az ókori egyiptomiak is használtak protézist
A kutatók egy Luxor közelében felfedezett 3000 éves műlábujjat tanulmányoztak.
Ókori lábujjprotézis
Fotó: Matjaž Kačičnik
A nemzetközi kutatócsapat modern mikroszkópokkal, röntgensugárzással és komputertomográfiával vizsgálta meg az ősi protézist – számol be a Bázeli Egyetem oldala. Az elemzés kimutatta, hogy az eszközt többször átalakították, hogy passzoljon tulajdonosa, egy pap lányának lábához. A csapat a végtag összetételére és létrehozására vonatkozó adatokat is pontosította.
A protézis a Krisztus előtti 1. évezred végén készült. A szakértők úgy vélik, a tárgy megalkotója igencsak értett a munkájához: a lábujj nem csupán jól funkcionált, de kényelmes is volt, megjelenése pedig igen élethű lehetett.
A lelet a mai Luxor, azaz az egykori Théba közelében található nekropolisz, Sejh Abd el-Kurna egyik kifosztott sírjából került elő. A nyughelyet egy régebbi, a Krisztus előtti 15. századból származó temetkezési kápolnában alakították ki, a szentély egy nagyobb előkelői temetőhöz tartozott. A Bázeli Egyetem régészei 2015 óta dolgoznak a lelőhelynél.
A Svájci Nemzeti Tudományos Alapítvány által támogatott új projektnek köszönhetően a csapat minden korábbinál részletesebben tanulmányozhatta a területet. A szakértők nem csupán leletek kerestek, de a helyszínen található építmények és objektumok történetét és használatát is igyekeztek rekonstruálni. A kutatók abban bíznak, hogy ezzel alaposabb bepillantást nyerhetnek az ókori egyiptomiak mindennapjaiba.
A nekropolisz legkorábbi sírja a Krisztus előtti 2. évezred során épült, a temető legtöbb nyughelyét azonban az időszámítás előtti 15. században alakították ki. Idővel a már korábban létrehozott sírok egy részét átalakították és újra felhasználták. Sejh Abd el-Kurna később megszűnt temetőként funkcionálni, egészen a 20. századig lakóhelyként működtek a helyi sziklavájatok.
A csapat jelenleg azon dolgozik, hogy elkészítse a nekropolisz és a környék 3D régészeti és geológiai térképét. A szakértők hosszú távú célja az, hogy rekonstruálják Sejh Abd el-Kurna fejlődésének történetét.
Összeállította: Lugosi Péter
A rabszolga-kereskedelem, a szárazság és a szúnyogok
Az Afrikából Amerikába irányuló rabszolga-kereskedelem nemcsak afrikaiak millióit, hanem a sárgalázat terjesztő szúnyogot is áthurcolta az óceánon.
Magzati fejlődés vizsgálata a vetéléssel végződő terhességeknél
Egy új kutatás szerint a spontán vetéléssel végződő terhességek során lassabban fejlődnek a magzatok, a fejlődés menetének vizsgálata segíthet előrejelezni problémát.
Elektromos energia vércukorból
Számos betegségben jut szerep a testbe ültethető készülékeknek, legyen szó például egy pészmékerről vagy épp gyógyszert adagoló eszközről, s ezeknek elektromos áramra van szükségük a működésükhöz.
Vegán kutyaeledelt teszteltek
Az emberi fogyasztásra is alkalmas alapanyagokból készített vegán kutyaeleség tápanyag-összetételét gondos mérésekkel határozták meg, majd le is tesztelték a hatását.
Miért alakulnak ki hasonló tulajdonságok a megszelídített állatoknál?
Már Darwinnak is feltűnt, hogy a háziasított állataink tulajdonságai igen hasonló irányban változtak meg, vad őseikhez képest. Egy kutatócsoport gyökeresen új magyarázattal állt elő.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
