Hatalmas húsevő gyík lábnyomaira bukkantak Svájcban
125 millió éve taposta a tehenek földjét. Akkor még trópusi éghajlat uralkodott ott.
A hatalmas termetű ragadozó ősgyíkok egy eddig ismeretlen faja taposta 125 millió éve a mai Svájc területét, a Jurabrontes curtedulensis nyomait Jura kantonban, a Courtedoux-fennsíkon fedezték fel.
A lábnyomok 77 centiméter hosszúak és a világ legnagyobb, háromujjú dinoszauruszoktól származó lenyomatai közé tartoznak – jelentette be kedden közleményben a kanton vezetése az MTI szerint.
A hatalmas karmok gazdái 10-12 méteres nagyságot is elérhettek, és a Tyrannosaurus rexhez hasonlóan járhattak – ismertette a közlemény a felfedezést, amelyről a Historical Biology című szaklap is beszámol.
A két lábon járó dinoszauruszok azért kedvelhették meg a mai Jura kanton területét, mert annak éghajlata annak idején a mai Bahama-szigetekéhez volt hasonló – vélik kutatók, akik a Jurabrontes curtedulensis ritka előfordulását azzal magyarázzák, hogy a faj a tápláléklánc csúcsán állt.
A legjobb állapotban fennmaradt lábnyomokat a kantont átszelő A16-os autópálya mentén találták és dokumentálták. Hogy a dinoszauruszok egy eddig azonosítatlan fajától származnak, azt az autópálya-építést kísérő svájci paleontológusok a bázeli Természettudományi Múzeummal, a barcelonai és denveri egyetemmel közösen állapították meg.
A Jura-hegység északi része, Courtedoux falu környéke gazdag ősi kövületekben és egyéb leletekben, csak dinoszaurusz-lábnyomokból 14 ezret találtak.
(A kép illusztráció!)
Egy gyalogló hatalmas erszényes
Az állat a hosszú távú gyalogláshoz alkalmazkodott testalkatával, lába speciális felépítésével.
Először azonosítottak röntgennel egyetlen atomot
A különleges eredmény forradalmasíthatja az anyagvizsgálat tudományát, és távolabbi hatásai is lehetnek az orvostudománytól az elektronikai iparig.
Termeszvárak az energia-hatékonyabb épületekért
Élő és lélegző, kisebb energiafelhasználású épületeket hozhatunk létre a termeszvárak megismerésén át.
Aranyszínű kövületek
Kiderült, minek köszönhetik különleges ragyogásukat egy német lelőhely kövületei.
A modern ember családfája inkább kusza bozót
Új genetikai adatok és modellszámítások segítségével arra jutott egy kutatócsoport, hogy nemcsak Afrika egyetlen területéről származnak elődeink.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
