Titokzatos koponyakultusz nyomára bukkantak az ősi lelőhelynél

Kutatók egy csoportja az emberiség egyik legősibb épületegyüttesénél fedezte fel azokat a koponyatöredékeket, melyek egy eddig ismeretlen újkőkori kultusz bizonyítékai.

Göbekli Tepe
Kép: Wikipedia
A régészek különleges koponyatöredékekre bukkantak a törökországi újkőkori lelőhelynél, Göbekli Tepénél – számol be az EurekAlert. A kőtemplomokat magába foglaló komplexum nagyjából 12 ezer éves.
A szakértők szerint a csontokon olyan bevágások találhatóak, melyekhez hasonlóval korábban még nem találkoztak. Úgy tűnik, a kutatók egy eddig ismeretlen ősi kultusz nyomát fedezték fel.
A történelem során az emberek más-más okok miatt tartották fontosnak a koponyákat. Egyes csoportok az ősök tisztelete miatt díszítették a csontokat, mások varázserőt tulajdonítottak a koponyáknak. Az efféle szoros kapcsolatot az antropológiában koponyakultusznak nevezik. A tudomány számtalan ilyen kultuszt ismer, mindegyiknek megvannak a maga sajátosságai.
Julia Gresky, a Német Régészeti Intézet munkatársa csapatával a közelmúltban Göbekli Tepénél végzett feltárásokat, így bukkantak a három koponyatöredékre. Mindegyik maradványon jellegzetes, hátulról előre futó mély vágásokat azonosítottak. Az egyik lelet baloldali falcsontján lyukakat és vörös okkerből származó nyomokat is felfedeztek.
Gresky kollégáival az alaposabb elemzés után megállapította, hogy a bevágásokat kőeszközökkel ejtették. Kizárható, hogy egyéb módon, például egy állat támadása során alakultak volna ki a sérülések.
A kutatók a metszések mélysége alapján arra jutottak, hogy a bevágások skalpolás nyomai. Más, kisebb sérülések a hús lefejtésére utalnak.
A tanulmány szerzői szerint a legvalószínűbb, hogy a koponyákat az illető iránti tiszteletből sebesítették meg, nem sokkal halála után. Az sem lehetetlen ugyanakkor, hogy a csontok legyőzött ellenségekhez tartoztak. Az mindenesetre biztos, hogy ezek a leletek a legelső forrásai annak, hogy miként is kezelték a halottakat Göbekli Tepénél.
Összeállította: Lugosi Péter