Az élet építőelemeit azonosították az “űrhamburgerben”
Először fedeztek fel összetett szerves molekulákat egy protocsillag körüli korongban.
A Herbig-Haro 212 fantáziarajza
Fotó: Academia Sinica Institute of Astronomy and Astrophysics
Csin-Fej Li, a tajvani Szinika Akadémia Csillagászati és Asztrofizikai Intézetének munkatársa kollégáival az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) segítségével vizsgált meg egy születőben lévő csillagot – számol be az intézet oldala.
Az objektumnál olyan molekulákat azonosítottak, melyek kulcsszerepet játszanak az élet kialakulásában. A felfedezés arra utal, hogy az élet építőelemei azokban a korongokban születnek meg, melyek az efféle protocsillagokat veszik körül. Az anyagok a későbbiekben innen kerülnek tovább a lemezből kialakuló bolygókra.
„Olyan izgalmas felfedezni komplex szerves molekulákat egy bébicsillag körül található akkréciós korongon” – mondta Csin-Fej Li.
Mikor az ezt megelőző kutatások során a csillagfejlődés későbbi fázisaiban sikerült azonosítani ezeket az anyagokat, a szakértők azon tűnődtek, vajon korábban is megjelenhetnek-e az érintett molekulák? Az ALMA segítségével most sikerült megválaszolni a kérdést, sőt, a pontos helyüket is meg tudták határozni. „Ezek a molekulák az élet építőelemei, és már a csillagképződés legkorábbi fázisában ott vannak a bébicsillagok körüli lemezlégkörben” – tette hozzá Csin-Fej Li.
A Herbig-Haro 212 egy 1300 fényévre található protocsillag-rendszer az Orionban. A központi objektum kifejezetten fiatal, mindössze 40 000 éves – az égitest tömege csupán 0,2-e a Napénak. A csillag pólusain keresztül lövelli ki magából a plazmát, az égitestet egy anyagban gazdag lemez táplálja. Ez a korong igen széles, nagyjából 60 csillagászati egység – azaz a Nap és a Föld átlagos távolságánál megközelítőleg 60-szor nagyobb – az átmérője. Érdekes módon a lemez két világosabb régió közt helyezkedik el, éppen úgy, mint egy húspogácsa egy hamburgerben.
A csapat a korong felett és alatt található területen összetett szerves molekulákból, metanolból, deuterált metanolból, metántiolból és formamidből álló atmoszférát érzékelt. Ezen anyagok többek közt az aminosavak és cukrok építőelemei.
A felfedezés új lehetőséget biztosít arra, hogy az ALMA-val más protocsillagok körül is keressék ezen molekulák, vagy még összetettebb anyagok nyomait. Hosszú távon az ilyen kutatások talán arra is választ adhatnak, hogy honnan származik az élet.
Összeállította: Lugosi Péter
Focisták és a demencia
Egy új kutatás szerint a magasabb osztályú focistáknál gyakoribb az időskori demencia, mint az átlagemberek körében.
A múltról árulkodnak a New York-i gerendák
A metropolisz építésekor felhasznált faanyag évgyűrűinek vizsgálatát a folyamatos felújítási munkálatok tették lehetővé.
Mennyire tükrözi a valóságot, amit a természetfilmeken látunk?
A filmek legtöbbször egy idealizált, érintetlen, embermentes környezetet mutatnak be, a valóság azonban sajnos távolról sem ilyen tiszta.
Pteroszauruszok sokasága lakta Oregon egykori partjait
Egy különlegesen gazdag kövület-együttesről úgy találták, egy része a repülő őshüllők guanója lehet.
Az egykori ausztrál óriás sas koalákat evett
A madárfaj maradványait apránként fedezték fel, mostanra tudtak meg annyit róla, hogy nevet is kaphatott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
