A daganatterápiát is segíti a szegedi kutatók „beszélgető szoftvere”
A képelemző program intelligens kérdésfeltevéssel kommunikál, és a szakember válaszai alapján folyamatosan tanul.
Horváth Péter programtervező matematikus, a kutatás vezetője
Fotó: MTA SZBK
Ezzel képessé válik arra, hogy többmilliárdnyi sejt között olyan új sejttípusokat fedezzen fel, amelyek új információkat adhatnak a biológiai mintákról, utat nyitva a diagnosztika, a célzott gyógyszerkutatás vagy a személyre szabott terápia precizitásának növelése előtt. Az Advanced Cell Classifier (ACC 2.0) néven közzétett szoftverhez szerzői szabad hozzáférést biztosítanak.
A Horváth Péter szegedi kutatócsoportja által írt képelemző programot bemutató közlemény a rendszerbiológia területének egyik legrangosabb nemzetközi folyóiratában, a Cell Systems-ben jelent meg.
„Röviden azt mondhatjuk, hogy az általunk írt képelemző program megpróbálja megtanulni, hogyan reprezentálja a szakember a tudást, vagyis mik azok a kulcsfontosságú jellemzők, amelyek a leginkább meghatározzák a döntéseit” – magyarázta Horváth Péter, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetéhez tartozó Szintetikus és Rendszerbiológiai Egység tudományos főmunkatársa.
A tanulási folyamat végeredményeként a program alkalmassá válik arra, hogy potenciálisan új sejttípusokat fedezzen fel sok millió mikroszkópos kép többmilliárdnyi sejtje között – olyanokat, amelyek az elemzés klasszikus módszereivel valószínűleg rejtve maradnának az emberi szem elől. A minden eddiginél mélyrehatóbb, sejtszintű mikroszkópos adatelemzés persze nem jelenti azt, hogy a szakember idővel feleslegessé válik, hiszen a program által felfedezett új sejttípusok diagnosztikai és terápiás jelentőségének értékeléséhez továbbra is nélkülözhetetlen az emberi szaktudás.
A kutatók a Zürichi Gyermekklinikával együttműködésben vizsgálják a szoftver gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. Akut limfoid leukémiás betegektől származó vérmintákon hatvanféle hatóanyagot teszteltek (zömmel engedélyezett gyógyszereket, de preklinikai fejlesztés alatt álló vegyületeket is), és a gyógyszerhatást mikroszkópos képelemzéssel követték.
Az eredmények azt mutatták, hogy a program megbízható képet adott arról, hogy a különböző hatóanyagok alkalmazása mellett milyen arányban élték túl a kezelést a leukémiás, illetve a csontvelői őssejtek. Ez lehetőséget ad a gyógyszeres kezelés optimalizálására úgy, hogy a rosszindulatúan átalakult fehérvérsejtek elpusztítása mellett a lehető legnagyobb mértékben védjék a csontvelői őssejteket.