Felvétel készült az Univerzum egyik leglátványosabb objektumáról
Elsőre nyugodtnak tűnhet a Very Large Telescope képén látható spirálgalaxis, valójában azonban elképesztő erők dolgoznak benne.
A Messier 77 Kép: ESO
Gyönyörű felvétel készült az Univerzum egyik leglátványosabb rendszeréről – számol be az Európai Déli Obszervatórium.
A Messier 77, más néven NGC 1068 az egyik legközelebbi aktív galaxis. Az efféle rendszerek igen látványosak és energikusak, magjuk néha olyan fényes, hogy az egész galaxist megvilágítják. Az aktív galaxisok az Univerzum legvakítóbb objektumai, melyek szinte az összes hullámhosszon érzékelhetőek. A Messier 77 is egy ilyen rendkívül fényes, úgynevezett Seyfert 2 típusú rendszer – az ilyen galaxisok többnyire infravörös tartományba eső energiát sugároznak.
A látványos világosság okát a központban található akkréciós korongnál kell keresni. A helyi fekete lyuk felé áramló anyag összetömörül és felmelegszik, így hatalmas mennyiségű energiát kezd el sugározni. A szakértők szerint a korongot sűrű, fánkszerű gáz- és porburok veszi körül. A Messier 77ben először 2003-ban sikerült felfedezni ilyen struktúrát.
A galaxist ábrázoló új képet a Very Large Telescope négy különböző hullámhosszon készített felvételének felhasználásával hozták létre. Minden hullámhosszon más-más jellemző vált látványossá – a rózsaszín hidrogén-alfa fény például a legforróbb és legfiatalabb csillagokat, míg a vörös szín a gázban található finom szálakat jelöli. A kép előterében egy Tejútrendszerhez tartozó csillag is feltűnik, míg a háttérben több távoli galaxis látható.
A 47 millió fényévre, a Cet csillagképben fekvő Messier 77 a Messier-katalógus egyik legtávolabbi galaxisa. Mikor Charles Messier a 18. század során a vakító objektumot figyelte, úgy hitte, egy csillagklaszterrel van dolga. A technológia fejlődésének köszönhetően azóta kiderült, valójában az általa létrehozott katalógus legnagyobb galaxisát találta meg. A Messier 77100 ezer fényév széles, tömege pedig olyan hatalmas, hogy gravitációja meggörbíti a közeli rendszereket.
Keresőkutyák segítenek a sakálok felkutatásában
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve, a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat az aranysakál jelenlétének felderítésére.
Mi zajlik az emberi agyban?
Az idei magyar FameLab versenyen Németh Erik fiatal agykutató elnyerte a National Geographic különdíját és az MTA második díját.
Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért
Ausztrál kutatók meghatározták, egy gyermek ideális napját, hogy csontjai egészségesen fejlődjenek - számol be a tudományos hírről az MTI.
Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt
Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.
Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére
Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
