Drasztikus átalakulás szélén áll az Antarktisz

Egyre közelebb áll a drasztikus átalakuláshoz az Antarktisznál található Larsen C-selfjég.

Repedés a Larsen C-selfjégen
Fotó: NASA
Csak idő kérdése, hogy mikor válik le egy hatalmas jégdarab az Antarktiszi-félszigethez kapcsolódó Larsen C-selfjégről. A régóta vizsgált óriási repedés mentén az utóbbi időben több kisebb mellékág is kialakult.
A brit MIDAS Projekt kutatócsapatának 2017. július 6-ai adatai alapján a hatalmas erők hatására a repedés mentén több elágazás is megjelent. Az öt kilométer hosszú szakadék kisebb mellékágait az Európai Űrügynökség Sentinel-1 műholdjának felvételein fedezték fel.
A szakértők szerint a kisebb repedések miatt számtalan apróbb jéghegy szabadulhat majd el a nagyobb, 5800 négyzetkilométeres – azaz megközelítőleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyényi – jégtömb mellett. A hatalmas jégdarabot már csak egy hajszál választja el a leválástól.
Amikor a jéghegy leszakad, a Larsen C-selfjég területének több mint 10 százalékát fogja elveszíteni, ezzel a valaha mért legkisebb méretűre fog zsugorodni. A leválással jelentősen megváltozik majd az Antarktiszi-félsziget környezete.
A Middas Projekt korábbi adatai alapján az átalakult selfjég kevésbé lesz stabil. A kutatók úgy vélik, hogy a Larsen C akár egykori szomszédja, a Larsen B sorsára is juthat – ez a jégtábla egy 2002-es óriási leszakadás után teljesen szétesett.
A selfjegek átalakulása természetes folyamat, ugyanakkor nem lehetetlen, hogy a Larsen C pusztulását a klímaváltozás gyorsítja. A selfjég a partról a tengerbe nyúló jégtömeg. Mivel nem a szárazföldön olvad,nem vezet közvetlenül a tengerszint emelkedéséhez. A jégtáblák ugyanakkor fontos szerepet töltenek be a belső jégtömegek védelmében, így eltűnésükkel a szárazföldi jégtakaró olvadása, és így a vízszint emelkedése is felgyorsulhat.
A Middas Projekt a jövőben folytatja a régióban kialakult repedés állapotának, valamint a leválás hatásainak vizsgálatát.