Szuperhalmaz ragyogott fel a világegyetem peremén
A Földtől mintegy négymilliárd fényévnyire lévő galaktikus szuperhalmazt, úgynevezett szuperklasztert fedeztek fel indiai csillagászok - számolt be az MTI.
A nyugat-indiai Púnában működő Inter-University Center for Astronomy and Astrophysics (IUCAA) kutatói Szaraszvatinak nevezték el a szuperklasztert, és a The Astrophysical Journal című folyóiratban számoltak be eredményeikről.
“Ennek a galaktikus szuperhalmaznak a fénye most ért el hozzánk, ami lehetővé teszi számunkra, hogy tanulmányozzuk a múltját” – húzták alá a kutatók.
Az IUCAA szerint a Szaraszvati egyike a világegyetem peremén található legnagyobb ismert képződményeknek. A 600 millió fényév átmérőjű szuperklaszter nagyjából tízmilliárd éves és több mint tízezer galaxisnak ad otthont.
A tanulmány vezető szerzője, Joydeep Bagchi szerint a kutatók a Sloan Digitális Égboltfelmérési Program (SDSS) keretében fedezték fel a gigantikus képződményt.
A világegyetem jelenleg ismert legnagyobb méretű képződményei a szuperklaszterek, amelyek galaxisokból és galaxishalmazokból állnak. Alakjuk változatos, általában hosszúkás, fonalszerű szerkezetek, amelyek gyakran egymáshoz kapcsolódnak.
Becslések szerint tízmillió szuperklaszter létezik a megfigyelhető világegyetemben. A szuperhalmazok azonosítása, behatárolása segít megérteni, hogy miként fejlődtek a galaxisok.
A Hawaii Egyetem csillagászai 2014-ben állapították meg, hogy a Tejútrendszer egy óriási, korábban ismeretlen galaktikus szuperhalmaz “polgára”. Az 520 millió fényév átmérőjű szuperklasztert Laniakeának – hawaii nyelven roppant égboltnak – nevezték el.
Aranyszínű kövületek
Kiderült, minek köszönhetik különleges ragyogásukat egy német lelőhely kövületei.
A modern ember családfája inkább kusza bozót
Új genetikai adatok és modellszámítások segítségével arra jutott egy kutatócsoport, hogy nemcsak Afrika egyetlen területéről származnak elődeink.
Hosszú szünet után folytatódik a gravitációs hullámok megfigyelése
Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel zajlik majd – közölte az ELTE az MTI-vel.
Kardfogú csúcsragadozó a perm végi kihalás küszöbén
A csúcsragadozó közvetlenül a 252 millió évvel ezelőtti hatalmas kihalási hullám előtt élt a mai Dél-Afrika területén.
Autizmus spektrumzavar diagnózisa MI segítségével
A korai diagnózis minden esetben, így az autizmus spektrumzavar esetében is fontos, azonban igen nehéz feladat, ezt segítheti a mesterséges intelligencia.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
