Tengerbe dobták az Orion űrhajót
Bár az Orion indulására még várni kell, a NASA már megkezdte a különböző gyakorlatok lebonyolítását.
Gyakorlat Galveston partjainál
Fotó: NASA
A jövőben, amikor az asztronauták az Orionnal visszatérnek mélyűri küldetésükről, valahol a Csendes-óceánba fognak érkezni. Bár ekkorra útjuk legnehezebb részén már túl lesznek, az űreszközből való kikecmergés és a szárazföld elérése sem lesz könnyű feladat. Éppen ezért a landolás utáni tennivalókat is be kell gyakorolniuk az űrhajósoknak.
A NASA és az Amerikai Védelmi Minisztérium munkatársai a texasi Galveston partjainál tesztelték az Orion elhagyási tevékenységét különböző helyzetekben – számol be az űrhivatal oldala. A legénység gyakorlatozása alatt az Orion, a GSDO (Ground Systems Development and Operations), a parti őrség, a tengerészet és a légierő szakértői értékelték, hogy miként tud a csapat egymagában, illetve segítséggel kiszabadulni a kapszulából.
A mérnökök és az asztronauták azt az új szkafandert is tesztelték, melyet kifejezetten az Orion legénységének fejlesztettek. Az űrruha az 1990-es években létrehozott, a fel- és leszállásokkor használt biztonsági szkafander, az ACES (Advanced Crew Escape System Pressure Suit) egy módosított változata.
Az első Orion űrkapszulát 2011-ben kezdték el építeni, 2014-ben pedig már meg is történt az első személyzet nélküli tesztrepülés. A tervek szerint az űreszköz először 2021-ben repülhet majd legénységgel a fedélzetén. Amennyiben a szerkezet minden teszten jól szerepel, a jövőben a mélyűrbe – például a Marsra – szállíthatja az űrhajósokat.
Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt
Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.
Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére
Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.
Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?
A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.
Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására
Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.
A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét
Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
