A 100 az új 80?
A Charité-Berlini Orvostudományi Egyetem új kutatása alapján aki megéri a 100 éves kort, egészségesebb lesz, mint a 80-90 évesek többsége.
Fotó: Wikipedia
Vajon a 100-as éveiket taposók a jó egészség mintapéldái? Vagy ilyen életkorban már természetesek az egészségügyi problémák? Egyáltalán milyen betegségek fenyegetik azokat, akik elmúltak 100 évesek? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket jártak körül a Charité-Berlini Orvostudományi Egyetem munkatársai.
40 évvel ezelőtt a fejlett világban 10000-ből csupán 1 ember élte meg a 100 éves kort. Manapság a kutatók úgy vélik, hogy a 21. században a fejlett országokban született gyermekek fele élhet majd 100 évig vagy annál is tovább. A kérdés azonban továbbra is adott: milyen az egészsége az igazán magas életkorú személyeknek?
A korábbi bizonyítékok arra utalnak, hogy ahogy idősödik az ember, egyre több rendellenességgel és betegséggel kell megküzdenie – ezt a halmozott kórképet nevezik multimorbiditásnak. Paul Gellert, a Charité szakértője szerint céljuk az volt, hogy épp ezt az idős korra jellemző jelenséget vizsgálják meg.
A csapat egy német biztosító, a Knappschaft adatait felhasználva 1400 ember életének utolsó 6 évét elemezte. A szakértők az alanyokat három csoportra osztották: a 100-as, a 90-es és a 80-as éveikben elhunyt személyekére.
Gellert szerint az analízis felfedte, hogy a 100-asok életük utolsó 3 hónapjában átlagosan 3,3 betegségtársulásos, azaz komorbid állapotot tapasztaltak meg, míg a 80-asok átlagosan 4,6-ot. Sőt, az ilyen állapotok számának növekedése alacsonyabb volt a 100-asok utolsó éveiben, mint a fiatalabb csoportoknál.
Ami az extrém korra jellemző betegségeket – például a demenciát – illeti: a 100 évnél idősebb férfiak fele 5 vagy több ilyen betegségtársulásos állapotot élt meg. Ugyanakkor a 90-es éveikben elhunyt férfiak 60, míg a 80-as éveikben elhunytak 66 százaléka tapasztalt ugyanilyen számban efféle komorbiditást.
Bár a legidősebb csoportnál gyakoribb volt a demencia és a szívelégtelenség aránya, a fiatalabbak nagyobb százalékban szenvedtek magas vérnyomásban, szívritmuszavarban, veseelégtelenségben és más krónikus betegségekben. Az izom- és csontrendszeri rendellenességek mindhárom csoportnál hasonlóan magas arányúak voltak.
A kutatók úgy véli, hogy az időskorban jelentkező betegségek és hatásuk pontosabb megértéséhez újabb, alaposabb vizsgálatokra is szükség lesz.
Piercing és a baktériumok
A piercingek, fülbevalók különleges környezetet, kedvező élőhelyet teremtenek a baktériumok számára.
Az őshonos növényfajok kiemelt szerepe
Hazai kutatók vetőmagalapú ökológiai restaurációs kísérleteket végeztek.
A kutya vagy a macska figyel jobban az emberi jelzésekre?
A kutya- és macskatartók számára bizonyára egyaránt ismerős az örök kérdés: melyik az okosabb a két faj közül? Erre a kérdésre azonban lehetetlen választ adni, például azért is, mert nehéz őket megfelelően összehasonlítani.
Egyre több fiatalnál alakul ki gyulladásos bélbetegség
Az elmúlt húsz évben drasztikusan emelkedett a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) szenvedők száma. Hazánkban mintegy 60 ezer beteget tartanak számon, és a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, minden ötödik gyermeket is érint.
Részecskefizikai együttműködés globális kérdések nyomában
Centiméteres pontosságú navigáció egy beomlott bányában, ahol nincs GPS jel? Egy még ismeretlen barlangi üreg, vagy egy rejtett kamra feltárása egy piramisban kozmikus részecskékkel? Izgalmas összefoglaló cikk jelent meg a Nature Reviews Methods Primers folyóiratban a világban aktuálisan zajló müográfiai kutatásokról, a különböző csoportok erősségeiről, köztük magyar kutatók eredményeiről.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
