Mikroséfek hasznos tevékenysége a konyhában

Környezetünkben mikroorganizmusok milliárdjai találhatók. Az úgy nevezett jó bacilusok, mikrogombák tevékenysége nélkül nem lenne, kenyér, sör, bor, joghurt vagy sajt sem.

Dolgozik az egyik mikroséf, az élesztőgomba (Saccharomyces Cerevisiae)
Fotó: Profimedia
Az erjesztés vagy fermentáció nem más, mint a szerves anyagok enzimek hatására történő átalakítása. A Laboratorium.hu írása alapján tekintsük át fajtáit!
Etilalkoholos erjedés eredményeként jön létre sör, bor, pálinka és a kovász nélküli kenyér. Ilyenkor szénhidrátból (cukrokból) etilalkohol keletkezik, mellette pedig széndioxid szabadul föl. A közreműködő mikroséfek az élesztőgombák, a Saccharomyces nemzetség fajai.
Borkészítésnél óvatosnak kell lenni, mert az aktív erjedéskor, a pincében a levegőnél nehezebb széndioxid felgyülemlik, és fulladásos halált okozhat.
Ecetsavas erjedés során jön létre a borecet, etilalkoholból ecetsav képződik, ecetsav baktériumok (pl. Acetobacter aceti) hatására. Ilyen folyamat miatt ecetesedik meg a bor, és szúrós szagú, kellemetlenül savanyú itallá alakul.
Tejsavas erjedés eredménye a joghurt, sajt, kefir, savanyított káposzta, kovászos uborka és a kovásszal készült kenyér. Szénhidrátokból (elsősorban glükózból és laktózból) tejsav képződik. Általában oxigéntől elzárva (igaz, vannak az oxigént elviselő fajok is), 25-30 Celsius-fokon sajtok, erjesztett zöldségek készülnek, 37-42 Celsius-fokon pedig joghurtok, kefirek. A káros mikroorganizmusokkal szemben elviselik a sós közeget, ezért kell jelentős mennyiségű sót használni az erjesztett zöldségek és sajt készítéséhez. Közreműködő mikroséfek: tejsav baktériumok, Lactobacillus, Lactococcus, Leuconostoc, Streptococcus, Pediococcus, Oenococcus és Carnobacterium törzsek.
Savanyú közegben a káros mikroorganizmusok nem képesek szaporodni, növekedni, így ez a folyamat jól használható tartósításra. Kovászos uborka készítésnél az ajánlott sótartalom 5-10 százalék között van, tehát 1 liter vízhez 50-100 g sót kell adni.
A káposzta erjedése folyamán keletkezik széndioxid is, ami (ha az edényt nem nyitogatjuk) előnyösen hat az oxigént nem kedvelő tejsav baktériumokra, és az oxigén hiánya lassítja a C-vitamin bomlását, ezért tartalmaz a savanyított káposzta sok C-vitamint.
Az erjesztett és kellő ideig érlelt tejtermékek laktóztartalma csekély, el is tűnik, így laktózérzékenyek is fogyaszthatják.
Propionsavas erjedés teszi lehetővé, hogy lyukas legyen a sajt. Tejsavból propionsav és ecetsav keletkezik víz és széndioxid képződése mellett. A dolgozó mikroséfek, a propionsav baktériumok (pl. Propionibacterium freudenreichii) jellegzetes aromát adnak a sajtnak és lyukas szerkezetet alakítanak ki.
A fermentációk mellett további mikroséfek állnak rendelkezésünkre, hogy ételeinket eltarthatóvá, ízletessé tegyék. Ilyenek például a lágy sajtok felületétét kialakító rúzskúltúrák, például a Brevibacterium linens (sárgásvörös bevonat), a nemespenészes sajtoknál (Roquefort, Camembert) alkalmazott különböző Penicillium fajok. Húskészítményeknél (kolbászfélék) az érés gyorsítására, a szín és íz kialakításra tejsav-, illetve aromatermelő baktériumtörzseket, míg a szalámiknál Penicillin törzsek nemespenész bevonatát alkalmazzák.
Mikroséfjeink évezredek óta vannak segítségünkre. A káros folyamatokért, a rothadásért, méregtermelésért felelős „rokonaikra” pedig fordítsunk kellő figyelmet, és tartsuk be az élelmiszer-biztonságra, az élelmiszerek előállítására és tárolására vonatkozó szabályokat! A rothadás is egyfajta fermentáció, de végterméke nem ehető, a folyamatokért ugyanis káros mikroorganizmusok a felelősek.