Ha így folytatjuk, műanyagba fojtjuk a bolygót
Egy új tanulmány szerint az 1950-es évek óta 8,3 milliárd tonna műanyagot állított elő az emberiség. Az anyag túlnyomó többsége szemétlerakókban és a környezetben köt ki.
Újrahasznosításra váró műanyagpalackok
Fotó: Wikipedia
A Georgiai és a Santa Barbarai Kaliforniai Egyetem, valamint a Sea Education Association kutatói által vezetett vizsgálat az első olyan elemzés, amely a műanyag globális előállítását, felhasználását és sorsát analizálta – számol be a Georgiai Egyetem oldala.
A csapat kimutatta, hogy 2015-ig 8,3 milliárd tonna műanyagot állított elő fajunk, ebből 6,3 milliárd tonna máris hulladéklerakókba került. Eddig az összmennyiség 79 százaléka végezte szemétlerakókban és a környezetben, 12 százalékot semmisítettek meg, és csupán 9 százalékot hasznosítottak újra. Ha így folytatjuk, 2050-re 12 milliárd tonna műanyag kerül a lerakókba.
Jenna Jambeck, a tanulmány társszerzője szerint mivel a legtöbb műanyag nem biodegradálódik, ezek a hulladékok évszázadokig, vagy akár évezredekig velünk maradhatnak. „Becsléseink kihangsúlyozzák az általunk használt anyagokkal és a hulladékgazdálkodási gyakorlatainkkal kapcsolatos kritikus gondolkodás szükségességét” – mondta a szakértő.
1950-ben még csak évi 2 millió tonna műanyagot termeltünk, 2015-re ez a szám évi 400 millió tonnára nőtt. A műanyag napjainkra az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott anyag lett, és más anyagoktól, például az építészetben használt acéltól és cementtől eltérően a műanyagok többsége egyszer használatos.
Roland Geyer, a tanulmány vezető szerzője szerint a műanyagok fele válik hulladékká négy vagy kevesebb évnyi használat után. Ha ez nem lenne elég, a gyártás egyre gyorsul: az 1950-2015 között előállított műanyag közel 50 százalékát az elmúlt 13 év alatt állítottuk elő.
A mostani tanulmány szerzői 2015-ben azt vizsgálták, mennyi műanyaghulladék jut az óceánokba. Akkori elemzésük alapján 2010-ben összesen 8 millió tonna szemét került a világ óceánjaiba.
A kutatók hangsúlyozták: nem céljuk a műanyag eltávolítása a piacról. A szakértők ugyanakkor fontosnak tartják, hogy kritikusabban vizsgáljuk a műanyag használatát és élettartamát. Kara Lavender Law, a csapat tagja szerint vannak olyan területek, ahol elengedhetetlen a műanyagok használata, ennek ellenére alaposan fel kéne mérni a műanyagok széleskörű használatának jogosságát.
Termeszvárak az energia-hatékonyabb épületekért
Élő és lélegző, kisebb energiafelhasználású épületeket hozhatunk létre a termeszvárak megismerésén át.
Aranyszínű kövületek
Kiderült, minek köszönhetik különleges ragyogásukat egy német lelőhely kövületei.
A modern ember családfája inkább kusza bozót
Új genetikai adatok és modellszámítások segítségével arra jutott egy kutatócsoport, hogy nemcsak Afrika egyetlen területéről származnak elődeink.
Hosszú szünet után folytatódik a gravitációs hullámok megfigyelése
Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel zajlik majd – közölte az ELTE az MTI-vel.
Kardfogú csúcsragadozó a perm végi kihalás küszöbén
A csúcsragadozó közvetlenül a 252 millió évvel ezelőtti hatalmas kihalási hullám előtt élt a mai Dél-Afrika területén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
