Elveszett emberfaj nyoma bujkál egy afrikai populáció nyálában
Egy szubszaharai populáció nyálában lévő fehérjék arra utalnak, hogy a csoport felmenői egy rejtélyes ősi emberfajjal keveredtek.
Kép: Bob Wilder/University at Buffalo
Kutatók egy csapata nyálban talált bizonyítékot arra, hogy bizonyos emberek felmenői egy eddig ismeretlen fajjal léphettek kapcsolatba a mai Szubszahara területén – számol be a Buffaloi Egyetem oldala. A felfedezés alátámasztja azt az elképzelést, mely szerint a különböző ősi emberfélék – például a Homo sapiens, a neandervölgyi vagy a gyenyiszovai ember – közt nem volt ritka a szexuális érintkezés.
Omer Gokcumen, a Buffaloi Humán- és Természettudományi Főiskola biológusa szerint úgy tűnik, hogy a különböző ősi embereknél gyakori volt a fajok közti keveredés. A szakértő csapatával egy fontos nyákanyag, a MUC7 nevű fehérje evolúcióját elemezte. A proteint kódoló gén története ősi keveredést fed fel egy mai szubszaharai populációnál.
A kutatók a MUC7 célját és eredetét vizsgálták – a fehérje biztosítja a köpet állagát és a mikrobák megkötését. Az elemzés részeként a szakértők több mint 2500 modern emberi genomban tanulmányozták a proteint kódoló gént. Az analízis feltárta, hogy egy szubszaharai genomtípusban az érintett gén egy egészen eltérő verziója található meg.
Gokcumen úgy véli, a felfedezésre a legkézenfekvőbb magyarázat az archaikus introgresszió – azaz egy eltűnt, genetikailag távoli emberpopulációból történő génátadás. „Ez az ismeretlen emberi rokon egy már korábban felfedezett faj, például a Homo erectus egyik alfaja is lehet, vagy egy fel nem fedezett hominin” – mondta a szakértő.
A génmutáció mértéke alapján a csapat arra jutott, hogy a szubszaharai MUC7 variánst eredményező keveredés 150 ezer éve történt, a két érintett faj pedig 1,5-2 millió éve különült el egymástól az evolúciós családfán.
A MUC7 elemzése igen fontos, ugyanis korábbi kutatások bebizonyították, hogy a gén egy bizonyos változata védhet az asztma ellen – igaz, kutatásai során Gokcumen ezt nem tudta bizonyítani. Az új vizsgálat azt is felfedte, hogy a MUC7 meghatározza az orális mikrobiomát, azaz a szájban található baktérium-összetételt. A fehérje és az azt kódoló gén tehát kulcsszerepet játszik a száj védelmében.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
A trilobiták középső szeme
150 évnyi kutatást követően végre sikerült megtalálni a ma élő ízeltlábúakra is jellemző középső pontszemeiket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
