Multikulturalizmus az ókori Egyiptomban
A müncheni Lajos Miksa Egyetem munkatársa, Julia Budka az ókori Egyiptom interkulturális hatásait vizsgálja. Csapatával Szudánban tárt fel egy időszámítás előtt 1450 körül készült kriptát.
Fotó: Julia Budka
A korábban ismeretlen 3400 éves nyughelyet a közelmúltban fedezték fel Sai szigetén, a Nílus szudáni szakaszán – számol be a Lajos Miksa Egyetem oldala. A lelőhelyen összesen 25 személy maradványait találták meg. A leletek későbbi elemzése felfedheti a korszak népességének multikulturális jellegét.
A nyughely Núbia területén helyezkedik el, amely az érintett periódusban az Egyiptomi Újbirodalom legfőbb aranyforrása volt. Valószínűleg a kriptát is épp egy helyi aranyműves mesternek, Khnummosznak emelték. A lelőhelyen eddig talált leletek és feliratok arra utalnak, hogy miután III. Thotmesz fáraó meghódította a helyi Kerma Királyságot, az elfoglalt állam társadalmának felső rétegét hamar integrálta az új rezsim. Sai szigetén az első egyiptomi stílusú síremlékek III. Thotmesz uralkodása idején készültek.
Az elmúlt 5 év során Budka párhuzamos kutatásokat folytatott három különböző egyiptomi településen, melyek mind az Újbirodalom korában, azaz az időszámítás előtti 16-11. században épültek. A Sai szigetén folyó feltárás nem csupán a megszálló hatalom képviselői és a helyi núbiai populáció közti kapcsolatokba nyújt betekintést, hanem azt is bizonyítja, hogy a sziget sokkal tovább volt lakott, mint korábban gondolták.
„Úgy hitték, hogy a szigeten lévő települést elhagyták, miután új várost alapítottak Nyugat-Amaránál” – mondta Budka. A régész hozzátette, ezzel szemben felfedezésük azt bizonyítja, hogy II. Ramszesz uralkodásának legnagyobb bürokratája, Hornakht nem csupán a hivatalos rezidenciája volt a szigeten, hanem itt is temették el. Ez azt támasztja alá, hogy a település egészen Krisztus előtt 1200-ig fennmaradhatott.