Mire felfedeztük, már rég kipusztítottuk az azori madárfajt

Kutatók egy csoportja az Azori-szigetekhez tartozó Graciosa egyik vulkáni kráterében fedezte fel egy kihalt énekesmadár, a Pyrrhula crassa maradványait. Az élőlény néhány évszázada tűnt el az ember megjelenése miatt.

Fotó: Pau Oliver
A rövid és erős csőrű apró énekesmadár évszázadokkal ezelőtt élt az Atlanti-óceánon található Graciosa-szigeten. Az állat több más környéken élő madárfajjal együtt nem sokkal azután tűnt el, hogy az ember megérkezett a régióba – számol be a Servicio de Información y Noticias Científicas.
A Josep Antoni Alcover, a Baleár-szigeteki Egyetem és a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács közös mediterránkutató intézetének munkatársa által vezetett csapat a közelmúltban egy 12000 éves vulkáni kráterben fedezte fel az állat csontjait.
„Ez az első kihalt verébalakú, melyet a szigetcsoporton írtak le, és nem ez lesz az utolsó” – mondta Alcover. A szakértők új tanulmányukban a madár csőrének morfológiája alapján elemezték az élőlényt.
Bár viszonylag kevés lelet maradt fenn, a csapat így is meg tudta állapítani, hogy egy eddig ismeretlen kihalt faj nyomára bukkantak. A koponyatöredékek alapján az állat a Pyrrhula nem a legnagyobb képviselője volt. A szakértők úgy vélik, hogy az élőlény repülési képességeiben a közeli São Miguelen őshonos veszélyeztetett azori-szigeteki süvöltőre emlékeztetett.
Alcover szerint a madár csőre nem csak sokkal nagyobb, de erősebb is volt, mint rokonaié. A csőre felépítése inkább egy papagájéra hasonlított.
A helyi szigeteket a 13. század során hódították meg a portugálok, igaz, a vikingek már az ezredforduló környékén felfedezhették a területet. Az emberek és a velük érkező inváziós fajok megjelenése a Madeira- és a Kanári-szigeteken történtekhez hasonlóan itt is számtalan madárfaj kipusztulásához vezetett.
Az emberek nem sokkal érkezésük után megkezdték a szigetek környezetének drasztikus átalakítást, hogy letelepedhessenek. A fauna pusztítása számtalan helyi madárfaj – többek közt a Pyrrhula crassa – számára is végzetes volt.
Az új növények szaporodása csökkentette az őshonos babérerdők területét, ahol ezen élőlények eredetileg éltek. A Pyrrhula crassa maradványait eddig csak a Graciosa-szigeten találták meg, a kutatók azonban úgy gondolják, hogy az élőlény a régió egyéb részein is előfordulhatott.