Vörös bőrű marslakók
Rézbőrű, nagy szemű, langaléta – Chris Impey, az Arizonai Egyetem kutatója szerint így festhetnek majd marsi utódaink.
Illusztráció: Adobe Stock
Ha ugyanis sikerül kolóniát létrehozni a vörös bolygón, és az elszigetelten élő telepesek képesek lesznek szaporodni is, testük már a marsi körülményekhez fog alkalmazkodni. Egy elszigetelt populáció esetében nem ritka, hogy új faj alakul ki; jól példázzák ezt a csak egy-egy szigeten honos (például madár-) fajok, amelyek rokonai a kontinenseken is megtalálhatók.
A legóvatosabb becslések is több ezer évre teszik a Mars-lakó emberfaj kialakulását. Ez ugyan evolúciós szempontból kevésnek számít, ám a Marson jóval erősebb kozmikus sugárzás éri a telepeseket, emiatt pedig a mutációk száma is minden bizonnyal nő.
A gyengébb gravitáció következtében a Marson cseperedett gyerekek magasabbak lesznek, mint földi társaik. Mivel a vörös bolygón kevesebb a fény, elképzelhető, hogy a telepesek bőre és haja kifakul. Ám a téma másik szakértője, Scott Solomon szerint épp az ellenkezője valószínű, mivel az erős pigmentáció véd a sugárzástól.
Ő úgy véli, a telepesek bőre, haja rőt árnyalatot ölt. Szintén a sötétebb környezet miatt az is elképzelhető, hogy a szemek mérete megnő, és a koponya is robusztusabb lesz. Beláthatatlan még, mikor válik valóban külön fajjá a marsi ember; a szakértők szerint sokkal valószínűbb, hogy a szociokulturális különbség előbb lesz számottevő, mint a biológiai.
Ezért tartott sokáig a szárazföld meghódítása
Bolygónkon az élet rendkívül hosszú időn át a tengerekre, vizek mélyére korlátozódott, a légköri jód és oxigén hadakozása miatt.
Egy gomba tárja fel a marsi túlélés titkait
Képes lehet-e fennmaradni az élet a világűr barátságtalan körülményei között? Miként bánunk a kérdéssel, hogy a bolygónkról ismert mikrobiális életformák túlélhetik-e a mélyűri hideget (-270°C), a szélsőséges UV-sugárzást és az extrém szárazságot? Ezek a kérdések egyre intenzívebben és egyre szélesebb körben foglalkoztatják az asztrobiológusokat, akik a földön kívüli élet lehetőségeit kutatják.
Akár egy állat is fotoszintetizálhat
Japán kutatók hörcsögsejtekbe ültettek alga színtesteket, amelyek ott két napon át aktívan fotoszintetizáltak.
Veszélyeztetett örökségünk része a Hold
Felkerült a World Monuments Fund listájára a Hold.
Ezek voltak 2024 legszebb asztrofotói
A bámulatos technikai fejlődés kíséretében váratlan és gondosan kiszámított jelenségek is megörökítésre kerültek az év folyamán.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
