Végre kiderült, mi lett a bibliai nép sorsa
Több ezer évvel ezelőtt a kánaániták meghatározó civilizációt építettek ki a Közel-Keleten: saját ábécét hoztak létre és számtalan települést alapítottak a régióban. A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy végül mi is történt a Bibliából is ismert népcsoporttal?
Fotó: Claude Doumet-Serhal – The Sidon excavation
A Biblia szerint a vegyes etnikumú népcsoportot a térségbe érkező zsidók pusztították el, a szakértők többsége azonban úgy gondolja, hogy a valóságban ennél jóval árnyaltabb a kép. Kutatók egy csoportja most genetikai vizsgálattal igyekezett felfedni, hogy végül mi lett a rejtélyes kánaániták sorsa – számol be a Science Daily.
A Marc Haber és Chris Tyler-Smith, a Sanger Intézet munkatársai által vezetett csapat egy ősi kánaánita lelőhelyen feltárt maradványokból, illetve mai libanoniaktól származó DNS-mintákat elemzett. A kutatásban azt az öt 4000 éves leletet használták fel, melyek a Libanon területén található Szidónnál kerültek elő. A szakértők emellett 99 mai libanonitól gyűjtöttek be mintákat.
Haber azt mondaj, az analízisük felfedte, hogy a bibliai nép az újkőkor alatt letelepült helyi földművesek és a területre 5000 éve megérkezett idegenek keveredésével alakult ki. „A mai libanoniak feltehetőleg a kánaániták egyenes ági leszármazottai, továbbá van bennük némi eurázsiai eredet is, amely a távoli populációk, például az asszírok, a perzsák vagy a makedónok hódításával érkezhetett” – tette hozzá Haber.
A csapat nem csupán azt derítette ki, hogy a modern libanoniak egyértelműen a kánaánitáktól származnak, hanem azt is, hogy az ősi népcsoport 3800-2200 évvel ezelőtt vegyült el az eurázsiaiakkal. Ebben az időszakban több külső támadás és hódítás is érte a régiót.
Az eurázsiaiak érkezése ellenére a mai libanoniakban dominál a kánaánita hatás, ami arra utal, hogy a bronzkor óta egészen biztos a genetikai folytonosság a térségben – ez összhangban van a korábbi régészeti bizonyítékokkal. Tyler-Smith szerint a terület összetett történelmét ismerve igen meglepő, hogy a modern libanoniak genetikája 90 százalékban a kánaánitáktól eredeztethető.
A kutatók következő célja az, hogy Libanon korai és kései genetikai múltját is tanulmányozzák, illetve, hogy megvizsgálják, miként kapcsolódik genetikailag az ország a környező területekhez.
Ilyen papírokkal vághatjuk el legkönnyebben az ujjunkat
Különböző papíráruk kézbe vétele nem ritkán együtt jár azzal is, hogy a papír szélével csúnyán elvágjuk az ujjunkat.
A közepes jövedelmű országok lakóit jobban sújtják a szívbetegségek
Bár általánosságban véve csökken a szív- és érrendszeri betegségekhez köthető halálozás, egy friss felmérés szerint a közepes jövedelmű országokban sokkal lassabb e folyamat.
Túlbecsüljük a kifogható halak mennyiségét
Hazánkban ugyan igen kevés halat fogyaszt az átlagember, azonban ez az élelmiszer a világ jelentős része számára igencsak fontos tényező.
Ezek az állatok képesek megfordítani az idő múlását
Egyes felnőtt bordásmedúzák stressz esetén újra lárvává változnak, ezzel élik túl a viszontagságos időszakot.
Különös lényre bukkantak a Mono-tó vizében
A galléros ostorosok az állatok legközelebbi egysejtű rokonai, a most felfedezett lények ezen egysejtűek kolóniáiból állnak, ráadásul saját mikrobiomjuk van.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
