Lehet, hogy már hiába küzdünk a globális felmelegedés ellen
Egy új kutatás szerint amennyiben az emberiség képes lenne azonnal nullára csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, a századfordulóra így is több mint 1 Celsius-fokkal nőne az átlaghőmérséklet. A jelenlegi kibocsátás mellett 1,5 fokos melegedés várható.
Kép:Wikipedia
Robert Pincus, a CIRES (Cooperative Institute for Research in Environmental Sciences), azaz a Boulderi Coloradói Egyetem és a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) közös projektjének munkatársa szerint a megállíthatatlan melegedés megértése kulcsfontosságú, hiszen megmutatja a szakértőknek és a döntéshozóknak, hogy mennyi időnk van még, mielőtt a bolygó hőmérséklet-emelkedése elér egy bizonyos küszöbértéket. “Az 1,5 fokos hőmérésklet-emelkedés megtartása nem működik” – tette hozzá a kutató.
Két éve Párizsban az ENSZ 21. klímacsúcsán 195 ország írta alá azt az egyezményt, melynek célja az, hogy 2100-ig az iparosodás előtti állapothoz képest csupán 2 Celsius-fokon tartsuk a globális hőmérséklet-emelkedés. A megállapodásban azt is rögzítették, hogy érdemes olyan erőfeszítéseket tenni, melyekkel a melegedés mértékét 1,5 Celsius-fokra korlátozhatjuk.
A Robert Pincus és Thorsten Mauritsen, a Max Planck Meteorológiai Intézet munkatársa által vezetett új vizsgálat azért különleges, mert nem számítógépes szimulációkat vesz alapul, hanem a földi éghajlatrendszer megfigyeléseit. Munkájuk az óceánok szén-dioxid elnyelő képességét, a bolygó energia-egyensúlytalanságára vonatkozó adatait, a légkörben lévő finom részecskék éghajlati szempontból fontos viselkedését és egyéb tényezőket vett figyelembe.
A szakértők arra jutottak, hogy amennyiben 2017-re le is áll az emberiség a fosszilis üzemanyagok égetésével, 2100-ra a felmelegedés nagy valószínűséggel így is el fogja érni az 1,3 Celsius-fokot. Az óceánok ugyanakkor némiképp, mintegy 0,4 fokkal csökkenthetik a hőmérséklet-emelkedést.
A kutatók szerint 13 százalék az esély arra, hogy már most annyi gázt bocsátottunk ki, hogy lehetetlen 2100-ra 1,5 Celsius-fok alatt tartani a felmelegedést.
“Becsléseink olyan dolgokon alapulnak, melyek már megtörténtek, olyan dolgokon, melyeket megfigyelhetünk, és a jövőbeli felmelegedés azon részeire utalnak, melyek már megállíthatatlanok a múltbeli kibocsátás miatt” – mondta Mauritsen.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
