Lehet, hogy már hiába küzdünk a globális felmelegedés ellen
Egy új kutatás szerint amennyiben az emberiség képes lenne azonnal nullára csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, a századfordulóra így is több mint 1 Celsius-fokkal nőne az átlaghőmérséklet. A jelenlegi kibocsátás mellett 1,5 fokos melegedés várható.
Kép:Wikipedia
Robert Pincus, a CIRES (Cooperative Institute for Research in Environmental Sciences), azaz a Boulderi Coloradói Egyetem és a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) közös projektjének munkatársa szerint a megállíthatatlan melegedés megértése kulcsfontosságú, hiszen megmutatja a szakértőknek és a döntéshozóknak, hogy mennyi időnk van még, mielőtt a bolygó hőmérséklet-emelkedése elér egy bizonyos küszöbértéket. “Az 1,5 fokos hőmérésklet-emelkedés megtartása nem működik” – tette hozzá a kutató.
Két éve Párizsban az ENSZ 21. klímacsúcsán 195 ország írta alá azt az egyezményt, melynek célja az, hogy 2100-ig az iparosodás előtti állapothoz képest csupán 2 Celsius-fokon tartsuk a globális hőmérséklet-emelkedés. A megállapodásban azt is rögzítették, hogy érdemes olyan erőfeszítéseket tenni, melyekkel a melegedés mértékét 1,5 Celsius-fokra korlátozhatjuk.
A Robert Pincus és Thorsten Mauritsen, a Max Planck Meteorológiai Intézet munkatársa által vezetett új vizsgálat azért különleges, mert nem számítógépes szimulációkat vesz alapul, hanem a földi éghajlatrendszer megfigyeléseit. Munkájuk az óceánok szén-dioxid elnyelő képességét, a bolygó energia-egyensúlytalanságára vonatkozó adatait, a légkörben lévő finom részecskék éghajlati szempontból fontos viselkedését és egyéb tényezőket vett figyelembe.
A szakértők arra jutottak, hogy amennyiben 2017-re le is áll az emberiség a fosszilis üzemanyagok égetésével, 2100-ra a felmelegedés nagy valószínűséggel így is el fogja érni az 1,3 Celsius-fokot. Az óceánok ugyanakkor némiképp, mintegy 0,4 fokkal csökkenthetik a hőmérséklet-emelkedést.
A kutatók szerint 13 százalék az esély arra, hogy már most annyi gázt bocsátottunk ki, hogy lehetetlen 2100-ra 1,5 Celsius-fok alatt tartani a felmelegedést.
“Becsléseink olyan dolgokon alapulnak, melyek már megtörténtek, olyan dolgokon, melyeket megfigyelhetünk, és a jövőbeli felmelegedés azon részeire utalnak, melyek már megállíthatatlanok a múltbeli kibocsátás miatt” – mondta Mauritsen.
Jura időszaki cápára bukkantak Németországban
A kivételes állapotú maradványokat a híres solnhofeni kőzetek rejtették az elmúlt 150 millió évben.
Kiderült, hogy miért fordul a napraforgó kelet felé
Az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói magyarázatot találtak arra, hogy a Nap égi mozgását már nem követő érett napraforgó-virágzat miért néz kelet felé.
Elzártsága okozhatta a jégkori óriásfarkas vesztét
Észak-Amerika jellegzetes jégkori ragadozója, az óriásfarkas, régóta foglalkoztatja a kutatókat.
Ennek a bolygónak három csillaga is van
Nem sokkal azután, hogy a Kepler űrtávcső 2009-ben megkezdte munkáját, azonosított egy nagyjából fél Szaturnusz-méretű bolygójelöltet.
Mobiltelefon-függőek az ausztrálok
Egy friss kutatás szerint ez a függőség az élet számos terültetére is negatív hatással lehet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
