Elektromossággal termelt por vethet véget az éhínségeknek
A Lappeenranta Műszaki Egyetem és a VTT Finnországi Műszaki Kutatóközpont munkatársai elektromosság és szén-dioxid segítségével olyan fehérjét állítottak elő, melyből egy nap emberi vagy állati fogyasztásra alkalmas táplálékokat hozhatnak majd létre.
Kép: VTT
A szakértők szerint a rendszer bárhol használható, ahol elérhető valamilyen megújuló energiaforrás. Juha-Pekka Pitkänen, a VTT vezető kutatója hozzátette, gyakorlatilag az összes felhasznált nyersanyag megtalálható a levegőben. „A jövőben a technológia elszállítható lesz többek közt a sivatagokba, vagy egyéb éhínséggel küzdő területekre” – mondta Pitkänen. A szakértő szerint az eszközt akár a háztartásokban is alkalmazhatják majd. A fejlesztésről a Lappeenranta Műszaki Egyetem oldala számolt be.
A rendszerrel termelt porból nem csupán az emberek, de az állatok ellátásához szükséges táplálékot is előállíthatnának, ezzel csökkentve a takarmányozáshoz használt földek méretét, lehetőséget adva a területek erdősítésére.
Jero Ahola, a Lappeenranta Műszaki Egyetem munkatársa azt mondta, a módszernek nincs szüksége olyan tényezőkre, mint például a megfelelő hőmérséklet, páratartalom vagy talajminőség, melyek a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlenek. Mivel az automatizált rendszer kártevő-védelmet sem igényel, alkalmazásával jelentősen enyhíthetnénk a környezetre nehezedő terheket.
A szakértők szerint az elektromossággal működtetett eszköz tízszer hatékonyabb lehet, mint a hagyományos fotoszintézises módszer, melyet többek közt a szója előállításához használnak.
A kutatók ugyanakkor elismerték, hogy a technika tökéletesítésére még várni kell. Jelenleg a csészényi eszköz nagyjából két hét alatt tud 1 grammnyi port létrehozni. A csapat következő célja az, hogy megkezdjék a kísérleti termelést, mellyel a táplálék elkészítéséhez és minőségének ellenőrzéséhez elegendő mennyiségű anyagot hozhatnak létre.
Ahola szerint a reaktorkoncepciók és a technológia fejlesztésével, illetve a hatékonyság és a folyamat kontrollálásának javításával tömegesen gyártható eszközt alkothatnak, ezzel pedig csökkenthetik a technológia költségét.
Pitkänen hozzátette, az általuk előállított keverék rendkívül tápláló: 50 százalékban fehérjéket és 25 százalékban szénhidrátokat tartalmaz – a fennmaradó rész zsírokból és nukleinsavakból áll. „A végtermék állagát a termelésben használt organizmusok megváltoztatásával módosíthatjuk” – mondta a kutató.
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
