13 millió éves majomkölyök koponyájára bukkantak
A közelmúltban fedezték fel az eddigi legteljesebb miocén kori emberszabású-koponyát. A csapatot Isaiah Nengo, a Stony Brook Egyetem munkatársa vezette.
Kép: Leakey Foundation
A Kenyában feltárt lelet arról árulkodik, hogy miként nézett ki az emberek és az emberszabású majmok közös őse – számol be a Leakey Alapítvány. A 13 millió éves koponya egy fiatal egyedhez tartozott. A kutatók a Nature folyóiratban számoltak be a felfedezésről.
A mai főemlősök közül az ember az emberszabású majmok legközelebbi rokona. A csimpánzokkal közös ősünk 6-7 millió éve élt Afrikában, fajunk azóta zajló fejlődésével számtalan vizsgálat foglalkozott már.
Az emberek és emberszabású majmok 10 millió évvel ezelőtt élt közös felmenőjéről azonban nem sokat tudni, mivel igen kevés releváns kövület került eddig elő. A rejtélyes fajjal kapcsolatban két fontos kérdés merült fel: hol fejlődött ki, és miként nézett ki?
Az új, Alesiként elnevezett afrikai lelet most hozzájárulhat a válasz megtalálásához. A maradványt még 2014-ben találta meg egy kenyai fosszília-vadász egy Turkana-tótól nyugatra fekvő 13 millió éves lerakódásban. Craig S. Feibel, a New Brunswick-i Rutgers Egyetem kutatója szerint a környék remek bepillantást biztosít a korabeli tájba. Egy ősi vulkánkitörés ugyanis beborította azt az erdőt, melyben a kölyök koponyáját, illetve több fa maradványát is azonosították.
A koponya az eddigi legépebb kihalt emberszabású majomkövület, melyet valaha találtak. Az igazán érdekes elemek a fosszília belsejében voltak, ezeket 3D képalkotási módszerek és a Grenoble-i részecskegyorsító segítségével sikerült felfedni. A fogak elemzésével még azt is ki tudták deríteni, hogy az egyed 1-4 éves volt.
A csapat arra jutott, hogy az élőlény egy új fajhoz, a Nyanzapithecus alesihez tartozott. Egészen mostanáig a kutatók nem tudták, hogy a Nyanzapithecusok emberszabású majmok voltak-e, az új vizsgálat azonban megválaszolta a kérdést.
A citromnagyságú koponya a szakértők szerint egy mai gibbon koponyájára emlékeztet. A maradvány belső fülének tanulmányozása azonban rámutatott, hogy a faj nem volt a gibbonokhoz hasonlóan gyors és akrobatikus, sokkal lassabb és megfontoltabb lehetett a mozgása.
Isaiah Nengo, a Stony Brook Egyetem munkatársa azt mondta, a Nyanzapithecus alesi egy olyan emberszabású-csoport tagja volt, amely több mint 10 millió éve élt Afrikában. „Amit Alesi felfedezése mutat az az, hogy ezen csoport közel állt az élő emberszabású majmok és az emberek eredetéhez, és hogy ez az eredet afrikai” – tette hozzá a szakember.