2016 is kivételesen forró év volt
Egy Weather folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a 2016-os év is kivételesen meleg volt: a globális átlaghőmérséklet 0,77± 0,09 Celsius-fokkal emelkedett az 1961-1990 közti átlag fölé.
Kép: NASA/Apollo 17
Az új kutatásról a Wiley tudományos publikációs oldal számolt be. A John Kennedy, a Met Office Hadley Centre for Climate Change munkatársa által vezetett csoport arra jutott, hogy bár 2016 nem volt kimutathatóan melegebb 2015-nél, a tavalyi és a tavalyelőtti esztendő azonban így is egyértelműen forróbb volt, mint bármelyik korábban mért év.
2015-2016-ban a globális átlaghőmérséklet megközelítőleg 1 Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti állapotokhoz képest. A jelenség hátterében a főként az üvegházhatású gázok kibocsátásával magyarázható fokozatos hőmérséklet-emelkedés, illetve az átmenetileg erősödő El Niño jelenség kombinációja áll.
A tanulmány alapján 2016 az Arktiszon kivételesen meleg volt, több hónapban is rekordmélységet ért el a tengeri jég kiterjedése, sőt, decemberben a belföldi jégtakaró is negatív csúcsot döntött. Az adatok ugyanakkor azt is felfedték, hogy Európában a 2016-os év eddig „csupán” a harmadik legforróbb esztendő volt, valamivel hűvösebben telt, mint a 2015-ös és 2014-es évek.
Kennedy szerint 2015 és 2016 az ember okozta hosszú távú klímaváltozás és a természetesen erősödő El Niño együttes hatására lett a két legmelegebb év. A szakértő ugyanakkor kihangsúlyozta, számtalan egyéb módszer létezik a globális éghajlat alakulásának tanulmányozására, kezdve a helyi hő- és csapadékmennyiség mérésétől egészen a sarki jég kiterjedésének elemzéséig.
2016 ezen adatai is azt mutatják, hogy bolygónk egyre melegebb hellyé válik.
Tájsebek kijavítása gyeprekonstrukcióval
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kimutatták a gyeprekonstrukció alkalmasságát az emberi tevékenység nyomán létrejött tájsebek kijavítására
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
