Baljós képet fest az Univerzum csendje

Kép: Wikipedia

Az Univerzum végtelen, így igen nagy a valószínűsége annak, hogy vannak intelligens idegen létformák. A probléma az, hogy túl nagy a „csend”: semmi sem utal arra, hogy valahol a távolban létezne valamilyen fejlett civilizáció. Dióhéjban ez a Fermi-paradoxon lényege.

Daniel Whitmire, az Arkansasi Egyetem munkatársa évtizedeken át úgy gondolta, hogy az Univerzum csendje arra utal, hogy fajunk meglehetősen lemaradt a többiektől. A kutató régen azt tanította a hallgatóinak, hogy a statisztikák alapján nekünk kell a legostobábbnak lennünk a galaxisban. Az emberiség modern technológiai fejlődése úgy 100 évvel ezelőtt indult meg, az idegen civilizációk akár millió vagy milliárd évekkel járhatnak előttünk.

Az utóbbi időben azonban Whitmire átértékelte nézeteit. A szakértő a középszerűség elvét hívta segítségül, mely szerint inkább vagyunk tipikusak, semmint különlegesek. Bár ennek fényében nem mi vagyunk a Világegyetem legbutábbjai, az elképzelés mégsem jelent sok jót számunkra.

Whitmire új tanulmányában azt írja: amennyiben tipikusak vagyunk, úgy egy intelligens fajnak a technológiai tudás elérése után nem sokkal el kell tűnnie. A feltevés két megfigyelésen alapszik: még tudományos-műszaki fejlődésünk elején járunk, illetve mi vagyunk az első technológiai csoport a bolygón – Whitmire definíciója alapján az a biológiai faj technológiai, amely elektromos eszközöket hoz létre, és képes jelentősen befolyásolni saját égitestét.

Mivel a Föld még legalább egymilliárd évig lakható lehet, könnyen elképzelhető, hogy nem mi leszünk az utolsó technológiai létforma a bolygón. Az alapján, hogy mennyi idő kellett ahhoz, hogy az ősi főemlősökből kifejlődjön az emberiség és elkészítse az első rádiót, a Földön még 23-szor alakulhatnak ki új, intelligens civilizációk.

Whitmire definíciójából az következik, hogy nagyjából 100 éve váltunk technológiaivá. A középszerűség elve miatt, a létező fejlett civilizációk közt – a fejlettségi szint szerint -, a 95 százalékot alkotó tipikusak között, a középső részen vagyunk. Más szóval: a több millió évig fennálló technológiai fajok igazán kivételesek lehetnek. Ha valóban bolygónk első technológiai társadalmát alkotjuk, a többi hasonló civilizációnak is elsőnek kell lennie. Eszerint nem sokkal azt követően, hogy egy faj technológiaivá válik, megszűnik létezni.

Természetesen van esély arra is, hogy a civilizációk 5 százalékába, a nem tipikus fajok közé tartozunk. Ez alapján viszont a kutató eredeti megállapítása a helyes: mi vagyunk az intelligens létformák közt a „legostobábbak”.