Gyakran használt rovarölő szerrel mérgezzük a poszméhek királynőit

Egy új tanulmány szerint a poszméhek kisebb eséllyel hoznak létre új kolóniákat, ha rovarirtó kerül szervezetükbe.

Poszméh királynő a fészekben
Fotó: Profimedia
Nigel Raine, a kanadai Guelph-i Egyetem munkatársa kollégáival felfedezte, hogy ha a poszméhkirálynők szervezetébe bejut a neonikotinoid vegyületek közé tartozó tiametoxam, kisebb valószínűséggel alapítanak új fészkeket – számol be a Science Daily. A szakértő szerint a kísérletben a rovarölőszer miatt a dongók peterakási hajlandósága 26 százalékkal csökkent. Raine hozzátette, ez jelentősen növeli a vadon élő populációk kipusztulásának kockázatát.
A kutatócsapat tavasszal adott a királynőknek tiametoxamot, abban az időszakban, amikor felkelnek téli álmukból, majd nekilátnak a fészekalapításnak. Azért a döntöttek a tavasz mellett, mert az áttelelt királynők szerepe kulcsfontosságú a poszméhek populációinak fenntartásában. „A tavaszi királynők hozzák létre a poszméhkolóniák következő generációját” – tette hozzá a kutató.
A kísérlet során 300 királynőt a réteken szokásos környezeti tényezők értek, például a paraziták fertőzése, továbbá a rovarok közel fele olyan szirupot kapott, amelyben annyi méreg volt, ami megfelel a természetes virágporban és nektárban található rovarirtók mennyiségének. A szakértők ezután 10 héten át vizsgálták a királynők halálozási arányát és peterakását.
A megfigyelés alapján a szer hatására a poszméhek 26 százalékkal kevesebb petét raktak. A kutatók egy matematikai modell segítségével arra jutottak, hogy ez a csökkenés akár a dongók kipusztulásához is vezethet.
Raine úgy véli, hogy alaposabban meg kell ismernünk, hogyan hatnak a rovarölőszerek más fajokra, és fel kell mérnünk a szerek alkalmazásával járó kockázatokat.
A neonikotinoidok használata a méh- és dongópopulációk csökkenésének egyik fő oka. Éppen ezért több országban már korlátozták az ilyen anyagok használatát – az Európai Unióban például 2013-ban két évre betiltották a tiametoxam alkalmazását.
„Kevéssé tudatosult a ma emberében, hogy a beporzást végző poszméhek milyen hatalmas és közvetlen hatással vannak mindennapi életünkre, társadalmi berendezkedésünk és életminőségünk fenntarthatóságára. Az emberiség és a háziállatok élelmezésére termesztett növények jelentős része rovarbeporzású; a kapcsolatot a növény és beporzó rovar közt sok esetben oly szorosra csiszolták az evolúció lassú erői, hogy megfelelő rovarok híján a növény képtelen lenne az ivaros szaporodásra” – mondta Móczár László professzor.
A 2014-ben 100. születésnapját ünneplő rovarász szakember javaslatára és tiszteletére választotta a Magyar Rovartani Társaság vezetősége a földi poszméhet a 2014-es év rovarának.
.