Furcsa szögből örökítették meg a Jupiter Nagy Vörös Foltját
Nem a bolygó borult fel, csak a Juno űrszonda járt „rossz helyen” a kép készítésekor.
Fotó: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS/Gerald Eichstädt /Seán Doran
Az ember ahhoz van szokva, hogy az égitestekről készült felvételeken az objektum északi pólusa felfelé, a déli sarka pedig lefelé helyezkedik el. A Jupiterről készített új fotón azonban a bolygó kissé különös szögben látható.
A felvételt a Juno űrszondán található JunoCam képalkotó hozta létre még 2017. július 11-én. A nyers fotót később két amatőr kutató, Gerald Eichstädt és Seán Doran alakította át színes és látványos képpé. A felvétel születésekor az űreszköz megközelítőleg 16500 kilométer magasan szállt a gázbolygó fellegei fölött, a Jupiter -36,9 fokos szélességén.
A fotón érdekes szögben tűnik fel a Nagy Vörös Folt. A bolygó híres vihara déli szélesség 20 fok körül fekszik, a képen látható sötét, függőleges felhősáv pedig a Jupiter egyenlítőjével párhuzamos – a kép tehát a megszokotthoz képest el van döntve. Az ingadozó nagyságú Nagy Vörös Folt észak-déli irányban 10 000-14 000 kilométer, kelet-nyugati irányban pedig 24 000-40 000 kilométer kiterjedésű. Az alakzat jóval nagyobb, mint a Föld, igaz, mérete folyamatosan csökken.
Bár a Jupiter Nagy Vörös Foltját már az 1830-as években leírták, egészen múlt hónapig a kutatók nem vizsgálhatták meg közelebbről a jelenséget. Július 11-én a Juno – amely megközelítőleg egy évvel korábban állt Jupiter körüli pályára – több felvételt is készített a hatalmas viharról.
A szonda nyers adatai online elérhetőek, a fotók feldolgozásába már számtalan amatőr is csatlakozott.
Inváziós poloskák gyérítése hőcsapdával
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki.
Tájsebek kijavítása gyeprekonstrukcióval
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kimutatták a gyeprekonstrukció alkalmasságát az emberi tevékenység nyomán létrejött tájsebek kijavítására
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
