Egy új lelet átírhatja a borkészítés történelmét Olaszországban
Rézkori tárolóedényt tártak fel régészek Szicília délnyugati részén, hatezer éves bormaradványokat találtak benne.
Fotó: MTI/Varga György
Eddig azt feltételezték, hogy a szőlőtermesztéssel és borkészítéssel a középső bronzkorban (Kr.e 1300-110) kezdtek foglalkozni, a mai Olaszország területén, erről árulkodtak a korábban talált szőlőmag-fosszíliák, ősi tárolóedények és borászatok maradványai.
A legújabb felfedezéssel azonban még korábbra, a rézkorba tehetők a borászat kezdetei az Appennin-félszigeten. A Dél-Floridai Egyetem régésze, Davide Tanasi vezette nemzetközi csoport, amelyben részt vettek a Cataniai Egyetem szakemberei is, az ősi bormaradványokra a szicíliai Agrigento egyik barlangjában, kétfülű cserépedényben bukkantak.
A mázatlan edényben talált maradványok vegyi elemzése során találtak borkősavat és nátriumsót, amelyek a természetben a szőlőben vannak jelen, illetve a borkészítés folyamatában. Megállapították, hogy a maradványok Kr.e. 4000-ből valók.
A régészcsoport, amely a Microchemical Journal folyóiratban ismertette eredményeit, hangsúlyozta, hogy nagyon ritkán lehet meghatározni ilyen régi maradványok összetételét, ehhez az szükséges, hogy az ősi tárolóedényt érintetlenül tárják fel, ami a jelen esetben is történt.
A régészek folytatják kutatásaikat, most azt próbálják meghatározni, hogy vörös vagy fehérbort tároltak-e az edényben.
Alkoholfogyasztás hatása a pitvarfibrilláció kockázatára
Egy német tanulmány szerint, már napi egy kis pohár alkohol fogyasztása is növeli a pitvarfibrilláció kockázatát.
Feltárták a kacsacsőrű emlős és a hangyászsün genomját
Az elemzések jó néhány érdekes és igen fontos adattal szolgáltak e különös tojásrakó emlősökről.
A mai paradicsomok kevésbé ellenállóak, mint elődjeik
A paradicsompalánták különösen érzékenyek a leveleket támadó betegségekre, melyek befolyásolhatják a termést, de akár a növény vesztét is okozhatják.
Hazai ökológusok tanulmánya a kocsányos tölgy csemetéinek pusztulásáról
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának kutatói a kocsányos tölgy csemetéinek természetes utánpótlását megakadályozó lisztharmatjárvány-elméletükről írtak tanulmányt.
Jura időszaki cápára bukkantak Németországban
A kivételes állapotú maradványokat a híres solnhofeni kőzetek rejtették az elmúlt 150 millió évben.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
