Borostyán őrizte meg a több millió éves légy maradványait
A bagócslegyek (Oestridae) családjába tartozó faj fosszíliája sokat elárul arról, hogy miként alakult a legyek egyik fő kládjának története a távoli múltban.
Kép: Cerretti et al (2017); CCAL
A bagócslegyek a Calyptratae csoport legszínesebb családja, utóbbi pedig mintegy 22 000 fajával a legyek egyik legjelentősebb kládja – a ma élő legyek 14 százaléka sorolható ide. A csoport a kainozoikum során vált elterjedté, és napjainkban a cece-, a kullancs-, a denevér-, a házi-, a fémes-, a bagócs- és húslegyek tartoznak bele. Ezek a rovarok ökológiai szempontból meghatározó szerepet töltenek be: segítenek a lebontásban, ugyanakkor veszélyes betegségeket is terjeszthetnek.
Pierfilippo Cerrito, a Sapienza Università di Roma munkatársa kollégáival a közelmúltban írta le az első egyértelműen bagócslégyhez tartozó leletet – számol be a Science Daily. Az új faj, a Mesembrinella caenozoica maradványait egy, a Dominikai Köztársaság területéről származó borostyánban azonosították. A fosszília elemzéséhez a kutatók az eddig ismert calyptrata-kövületet is felhasználták.
A csapat arra jutott, hogy a klád tagjainak közös őse 70 millió évvel ezelőtt élt, azaz megközelítőleg 4,5 millió évvel a kréta-tercier kihalási esemény előtt, amely elhozta a dinoszauruszok kipusztulását. A vizsgálat alapján a bagócslegyek 50 millió éve terjedtek el, a Mesembrinella caenozoicát is magába foglaló szűkebb csoport pedig 40 millió éve fejlődött ki.
A korábbi kutatások már bebizonyították, hogy a korszak nagy tömegkihalása segítette a madarak, az emlősök és a zárvatermők felemelkedését, az új eredmények pedig azt bizonyítják, hogy az esemény a calyptratáknak is kedvezett.