Ausztráliai magyar kutató küzd a korallok megmentéséért
Egy nemzetközi kutatócsapat szerint azonnali vizsgálatokra van szükség annak felmérésére, hogy a korallok képesek-e alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.
Kép: Wikipedia
A Dr. Torda Gergely, a James Cook Egyetem és az Ausztráliai Tengertudományi Intézet munkatársa által vezetett csapat jövőbeli vizsgálatokra tett javaslatokat – számol be az Ausztrál Tudományos Tanács korallzátony-tudományi szervezetének oldala.
A Nagy-korallzátony 2016-2017-ben látványos fehéredésen esett át, melynek oka többi közt az emberi tevékenység, így például a szén-dioxid-kibocsátás volt. A kutatók úgy vélik, azonnali vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsük, milyen mechanizmusok segítségével élhetik túl a korallok a felmelegedést.
Dr. Torda szerint rengeteget kell még tanulnunk az élőlényekről. Bár a túlélésükre a legjobb módszer az, ha megállítjuk a klímaváltozást, mégis van esély arra, hogy az élőlények képesek alkalmazkodni. Philip Munday, a csapat tagja hozzátette, ennek ellenére keveset tudunk arról, hogy milyen gyorsan, illetve miként tudnak megbirkózni a változó körülményekkel.
A szakértők a Nature Climate Change folyóiratban nyolc kutatási javaslatot ismertettek. A 11 intézetet képviselő 22 biológusból álló csapat rámutatott: a további vizsgálatok kulcsfontosságúak.
Dr. Line Bay szerint mivel a további felmelegedést egyelőre képtelenek vagyunk megállítani, olyan megoldásokra van szükség, melyekkel segíthetjük a korallok alkalmazkodását, amíg kitaláljuk, hogyan fordíthatjuk vissza az éghajlatváltozás hosszú távú hatásait.
Timothy Ravasi és Dr. Manuel Aranda, a tanulmány társszerzői és az Abdullah Király Műszaki- és Tudományegyetem munkatársai felhívták a figyelmet: az óra ketyeg. Az elmúlt két év során a Nagy-korallzátony súlyos veszteségeket szenvedett el, az ökológia megóvása miatt pedig elengedhetetlen, hogy felmérjük, miként küzdhetnek meg az élőlények az óceán átalakulásával.
A tanulmányban a szakértők elsősorban a korallzátonyokat felépítő virágállatokra koncentráltak. Ezek a zátonyok az ökoszisztéma meghatározó elemei, nem csupán védelmet és élőhelyet, de táplálékot is biztosítanak. A korallok eltűnésével a zátony többi lakója is veszélybe kerül.
„Tanulmányunk meghatározza a kulcsfontosságú kutatási feladatokat és megközelítéseket a cél elérése érdekében” – állapította meg Dr. Torda. A szakértő hozzátette, most kell cselekedni, a korallok megmentésének ablaka ugyanis gyorsan csukódik.
A kevesebb denevér nagyobb csecsemőhalandósággal jár
A biológiai sokféleség csökkenése nagyon is kézzel fogható hatású közvetlenül az emberre nézve.
Íme Thorin, az egyik utolsó neandervölgyi
Thorin maradványait elemezve a kutatók a neandervölgyiek eddig ismeretlen vonalára bukkantak.
Így képesek leválasztani saját karjukat a tengericsillagok
A legtöbb élőlény elmenekül, ha támadás éri, ám néhányan ilyenkor inkább megszabadulnak a megtámadott testrészüktől.
A hatévesek nem szeretik az ételben lévő darabkákat
Az ember azt hinné, mi sem jobb, mint egy joghurt a benne lebegő eperdarabokkal, a hatévesek azonban egész másként látják.
A macskák több mint 40 százaléka apportíroz
Általánosan elterjedt nézet, hogy a kutyák hozzák vissza az eldobott játékot, azonban úgy tűnik, a macskák sokkal többször teszik, mint eddig hittük.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
