Régi legendát cáfolt a hírhedt sorozatgyilkos csontjainak vizsgálata
Kutatók egy csoportja azt a csontvázat vizsgálta, amely állítólag a hírhedt 19. századi sorozatgyilkoshoz, H. H. Holmes-hoz tartozott. Az eredmények cáfolják azt a pletykát, mely szerint a bűnöző elkerülte a kivégzést és megszökött a börtönből.
Kép: Wikipedia
H. H. Holmes exhumálását idén rendelte el egy amerikai bíró – számol be az Associated Press. A testet a sorozatgyilkos leszármazottainak kérésére, egy televíziós sorozat elkészítése miatt elemezték. Az epizódban többek közt azzal a kérdéssel is foglalkoztak, hogy Holmes valóban elkerülte-e kivégzését.
Holmes Hermen Webster Mudgett néven született New Hampshire mellett, 1860-ban. A férfi az 1893-as chicagói világkiállítás alatt rengeteg emberrel végzett Gyilkos Kastélyként elhíresült hoteljében. Az épületben egy bizarr labirintust alakított ki csapóajtókkal, hangszigetelt kamrákkal, ablaktalan szobákkal és titkos átjárókkal. Sok teremben Holmes gáznyílásokat vezetett be, melyeket ő maga irányított.
A férfit végül bűntársa megölése után tartóztatták le, ítélték el, majd akasztották fel 1896-ban. Holmes külön utasításokat hagyott arra vonatkozóan, hogy mi legyen holtteste sorsa. A sorozatgyilkos testét egy fenyőfakoporsóba helyezték, melyet aztán betonnal töltöttek fel. A koporsót több mint 3 méter mélyre temették, majd betonnal fedték el. A különös kérés táptalaja volt a pletykáknak: sokan már a korszakban úgy hitték, hogy a sír nem a gyilkos testét tartalmazza, Holmes pedig megszökött.
Samantha Cox, a Pennsylvaniai Egyetem antropológusa és az exhumált maradványok vizsgálatának vezetője szerint a speciális temetés miatt a holttest nem a szokásos módon bomlott le. Bár férfi ruhái és bajsza igen jól konzerválódtak, maguk a csontok rossz állapotban maradtak fenn.
Éppen ezért a szakértők nem tudtak DNS-mintát venni a maradványokból. A fogak ugyanakkor alkalmasak voltak arra, hogy azonosítsák Holmes-t, megcáfolva a régi mendemondát.
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
