Megtalálták a második leggyorsabban forgó pulzárt
Kutatók egy csoportja egy nagy energiájú forrást elemezve olyan objektumot azonosított, amely percenként negyvenkétezerszer pördül meg tengelye körül.
A pulzárok többnyire szupernóva-robbanások után maradnak hátra a megsemmisült csillag magjaként. Ezek a gyorsan forgó neutroncsillagok csillagászati szempontból kicsik, tömegük azonban hatalmas. Az erős mágneses térrel rendelkező égitestek forgásuk közben fényt, rádióhullámokat, illetve röntgen- és gamma-sugárzást bocsátanak ki.
Elizabeth Ferrara, az új pulzárt felfedező csapat tagja és a NASA Goddard Űrközpontjának munkatársa szerint a Fermi gamma-sugár űrtávcső által azonosított gamma-sugárzást kibocsátó objektumok közel egyharmadát más hullámhosszon nem is érzékelik. Ahhoz, hogy egy forrásról bebizonyosodjon, hogy pulzár, alaposabban kell elemezni.
A most felfedezett égitest, a PSR J0952–0607, egy 3200-5700 fényévre fekvő milliszekundumos pulzár a Szextáns csillagképben. Az objektum 1,4-szer nehezebb a Napnál, és egy jóval kisebb tömegű csillag kíséri.
A rendszer történetében egy ponton a csillagból az anyag megindult a pulzár felé, felpörgetve a PSR J0952–0607-et: az égitest percenként 42 000-szer fordul meg a tengelye körül. A neutroncsillag közben elkezdte párologtatni társát. A PSR J0952–0607-hez hasonló objektumokat a kutatók fekete özvegy, vagy vöröshátú pulzároknak nevezik, attól függően, hogy mennyi marad meg az anyag elszívása során a kísérő csillagból.
Az új égitestet a LOFAR (Low Frequency Array) segítségével azonosították, amely megközelítőleg 135 megahertzes rádiófrekvencián mutatta ki a pulzárt. Cees Bassa, a csapat tagja szerint az érzékelés olyan mély frekvencián történt, hogy a LOFAR nélkül igen nehéz lett volna rábukkanni a neutroncsillagra.
Az új objektum a második leggyorsabban pörgő neutroncsillag, melyet a tudomány ismer – az első a 43 000 fordulat per perccel perdülő PSR J1748–2446ad. A szakértők szerint egy efféle égitest elméletileg legfeljebb 72 000 fordulatot tehet meg percenként, az ennél sebesebbek ugyanis szétesnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban is léteznek ilyen gyors pulzárok.
A szakértők bíznak benne, hogy a LOFAR finomításával egyre gyorsabb neutroncsillagokra bukkanhatnak majd.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
A trilobiták középső szeme
150 évnyi kutatást követően végre sikerült megtalálni a ma élő ízeltlábúakra is jellemző középső pontszemeiket.
Focisták és a demencia
Egy új kutatás szerint a magasabb osztályú focistáknál gyakoribb az időskori demencia, mint az átlagemberek körében.
A múltról árulkodnak a New York-i gerendák
A metropolisz építésekor felhasznált faanyag évgyűrűinek vizsgálatát a folyamatos felújítási munkálatok tették lehetővé.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
