Egyszerűbbé teheti a szervek nyomtatását az új biotinta
A Brit Columbiai Egyetem kutatói olyan anyagot hoztak létre, mellyel könnyebbé válhat a mesterséges emberi szövetek és szervek előállítása.
Kép: UBC Okanagan
Keekyoung Kim, a Brit Columbiai Egyetem (UBC) Okanagan Mérnöki Karának munkatársa szerint a fejlesztés nagy előrelépés lehet a regeneratív gyógyászatban – számol be az UBC Okanagan.
A szakértők 3D nyomtatóval és hasonló technikákkal a bioanyagokból, például a zselatin-metakriloil nevű hidrogélből képesek olyan szerveket és szöveteket létrehozni, melyek a szervezetbe ültetve is működőképesek. A gyártáshoz használt biotintát élő sejtekből állítják elő.
A UBC csapata három különböző zselatin-metakriloil fizikai és biológiai tulajdonságait vizsgálta. A kutatók két új hidrogélt hoztak létre, az egyiket halbőrből, a másikat hidegben oldható zselatinból. Az anyagokat ezután a sertésbőrből készített zselatin-metakriloillal hasonlították össze. Az elemzésből kiderült, hogy a hidegben oldható anyag a legjobb jelölt a 3D nyomtatás biotintájára.
„A hagyományos hidrogélek nagy hátránya a termikus instabilitásuk. Már a kis hőmérsékleti eltérések is jelentősen megváltoztatják viszkozitásukat vagy vastagságukat” – mondta Kim. A szakértő hozzátette, ez komoly problémát jelent sok szobahőmérsékleten működő eszköznél.
Kim csapata bebizonyította, hogy a hidegben oldódó zselatin ellenállósága és olcsósága miatt kitűnő alapanyag a 3D bionyomtatáshoz. A kutató bízik benne, hogy az új tinta segíthet a jobb mesterséges szervek megteremtésében. A szakértők következő célja az, hogy kiderítsék, az anyagból előállított szövetek hosszú távon is használhatóak-e.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
A trilobiták középső szeme
150 évnyi kutatást követően végre sikerült megtalálni a ma élő ízeltlábúakra is jellemző középső pontszemeiket.
Focisták és a demencia
Egy új kutatás szerint a magasabb osztályú focistáknál gyakoribb az időskori demencia, mint az átlagemberek körében.
A múltról árulkodnak a New York-i gerendák
A metropolisz építésekor felhasznált faanyag évgyűrűinek vizsgálatát a folyamatos felújítási munkálatok tették lehetővé.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
