Az űrből érkezhettek az élet építőelemei
A Yorki Egyetem szakértői bebizonyították, hogy a meteoritokon található molekulák képesek felépíteni a DNS egyik alapanyagát.
Kép: University of York
A szakértők arra jutottak, hogy bizonyos szerves vegyületeket, az úgynevezett amino-nitrileket, képesek úgy reakcióba lépni az űrben utazó jégdarabok molekuláival, hogy azok létrehozzák a DNS egyik alapját, a 2-dezoxi-D-ribózt.
A szakértők már korábban is gyanakodtak arra, hogy az aminosavak már a DNS megjelenése előtt is előfordultak a Földön, és hogy közrejátszottak annak felépítésében. A Yorki Egyetem kutatói most újabb bizonyítékokat találtak az elméletre.
Paul Clarke, az egyetem kémikusa szerint a fontos biológiai molekulák eredete az egyik legalapvetőbb probléma a tudományban. A DNS-t kialakító anyagoknak jönnie kellett valahonnan – a kérdés az, hogy az űrből érkeztek-e, vagy eleve jelen voltak bolygónkon.
Korábbi elemzések már kimutatták, hogy a Földet elérő jeges üstökösök némelyikén megtalálhatóak bizonyos molekulák. A yorki szakértők ezért döntöttek úgy, hogy érdemes megvizsgálni, képesek-e az érintett vegyületek létrehozni az egyik DNS-t felépítő anyagot.
Ahhoz, hogy a sejtes élet megjelenhessen, először az élet alapvető építőelemeinek kellett kialakulnia a meglévő alapanyagokból – a folyamatot a tudomány kémiai evolúciónak nevezi.
Az új vizsgálatban a csapat arra jutott, hogy az amino-nitrileket katalizátorként működhettek, és már jóval azelőtt összehozhatták a csillagközi vegyületeket – a formaldehidet, az acetaldehidot és a glikolaldehidet -, hogy az élet kifejlődött volna bolygónkon. Ezek a molekulák együtt szénhidrátokat, például 2-dezoxi-D-ribózt alakítanak ki.
Clarke szerint sikerült bebizonyítaniuk, hogy a csillagközi építőelemekből biológiai szempontból fontos szénhidrátok jöhetnek létre. A kutatók eredményei alátámasztják azt az elméletet, mely szerint az élet alapjai az űrből érkeztek.
Magyar kutatók díjazása a CERN-ben
A világ legnagyobb részecskefizikai kutatóintézete, a genfi székhelyű CERN 2022-ben négy magyar kutatót díjazott az elmúlt években végzett, a CMS detektorhoz kötődő munkája elismeréseként - tájékoztatta a debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) az MTI-t.
Kik bíznak meg a génszerkesztett élelmiszerekben?
Egy új kutatásban azt vizsgálták, miként fogadja el az átlagember azokat az élelmiszereket, amelyeknek egyes tulajdonságait génszerkesztési eljárással javították.
Úszó robotok az űrkutatásban
Naprendszerünkben több égitestnek is van jégkéreg alatti óceánja, ezek felderítéséhez lehetne kiváló egy-egy úszó minirobotokból álló csapat.
A gleccserek mikrobái
Sokakban felmerül, hogy a gleccserek olvadásával kiszabaduló, korábban élt mikrobák esetleg kórokozókká válhatnak, egy új kutatásban ezt mérte fel egy ausztrál és kínai kutatókból álló csoport.
Sokkal régebbi lehet az egyik legfontosabb emberelőd-lelőhely
Az Emberiség bölcsője nevű dél-afrikai lelőhelyről rengeteg emberelőd-maradvány került már elő, s a korát egy új kutatás jó egymillió évvel régebbre tolja.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
