Kékebbek és zöldebbek lesznek a tavak, de ez baj
A klímaváltozás hatására várhatóan intenzívebb színűek lesznek a nagyobb állóvizek.
Kép: MTVA/Jászai Csaba
Benjamin Kraemer, a berlini Leibniz Intézet munkatársa kollégáival a Scientific Reports című szaklapban mutatták be kutatásuk eredményeit, amelyek szerint ez a fitoplanktonok jelenlétével függ össze. Ezek a kis élőlények fotoszintézis útján veszik fel a szükséges energiát, csakúgy, mint a kovamoszatok és a cianobaktériumok.
A melegebb évek hatására a fitoplanktonban gazdag zöld színű tavak még zöldebbek lesznek a fitoplanktonok elszaporodása miatt. A tiszta, kék tavakban kevés a fitoplankton, és ezek még kékebbek lesznek a melegebb években, mivel csökken a fitoplanktonok száma. Erre az eredményre a szakértők a 2002 és 2016 közötti időszakban a világ 190 nagy taváról készült műholdas felvételek elemzése alapján jutottak.
Mindkét szélsőséges állapotnak negatív következményei vannak. Az algavirágzás miatt elfertőződhet az ivóvíz, a túl kevés fitoplankton miatt viszont a halak alapvető tápláléka tűnik el.
A kutatók szerint a színváltozás jó jelzésként szolgál arra, hogy ideje tenni a vízminőség romlása ellen.
Vezérelhető lehet az öregedés mechanizmusa?
A DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen.
Indul az aszteroidamegfigyelő Lucy űrszonda
2021. október 16-án indul 12 éves útjára a Jupiter trójai kisbolygóihoz, az indításra magyar idő szerint 11:34-kor kerül sor.
Lehettek egykor óceánok a Vénuszon?
A bolygó ma földi szemmel nézve nagyon barátságtalan, egyes vizsgálatok alapján ugyanakkor a távoli múltban lehettek óceánjai.
Milyen lesz a Naprendszer jövője?
Egy távoli, halott csillag körül keringő bolygóból sejthetjük a választ.
A gyapjú lehet a jövő polisztirolja?
Egy ausztrál találmány a polisztirolt igyekszik minél több területen kiváltani – mi mással, mint a déli kontinensen bőven rendelkezésre álló gyapjúval.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
