Már a bronzkori kereskedők is segítették az állatok terjedését
Az emberek már több ezer éve befolyásolják az élőlények terjedését.
Kép: Wikipedia
Két dániai szigeten, Lollandon és Falsteren él egy parányi rágcsáló, a dán pirókegér. Egy új kutatás felfedte, hogy az élőlény az egyik legkorábbi ismert állat, melyet az ember hozott be egy új területre – számol be a Science Nordic.
Mivel sokáig úgy hitték, hogy a faj Dániában csak a szigeteken él, Thomas Secher Jensen, a Dán Természettudományi Múzeum munkatársa igencsak meglepődött, amikor Nyugat-Dániában is az élőlénybe botlott.
Az, hogy az állatokat gyakran terjesztik emberek, régóta ismert tény. A házi egér például 7000 éve került az utazók közvetítésével Indiából Európába. A pirókegér azonban rokonától eltérően nem függ az embertől, éppen ezért érdekes, hogy hogyan utazhatott velük.
A pirókegér Kelet-Európa sztyeppéiről származik, innen terjedt el később nyugati és keleti irányban is a mezőgazdasági területek mentén. Dániában azonban szinte csak a szigeteken fordul elő, éppen ezért volt meglepő a jyllandi populáció azonosítása.
A kutatók a faj mitokondriális DNS-ét elemezve többet is megtudtak a történetéről. A vizsgálatnak köszönhetően sokkal részletesebben sikerült megrajzolni a pirókegér eredetét és terjedésének térképét, mint korábban bármikor.
A szakértők szerint a Lolland-Falsteren és a Nyugat-Dániában élő rágcsálók közeli rokonságban állnak egymással, populációik 100-670 éve válhattak külön. Jensen úgy véli, a szigeteken élő csoport lehetett az első Dániában, az egerek egy része aztán lovon vagy vonaton kerülhetett Jyllandra.
A csapat azt is kimutatta, hogy a pirókegér 1000-4200 érkezett meg a mai Dánia területére. A faj megjelenésének leglogikusabb magyarázata az, hogy az emberek segítségével jutottak el Lollandra és Falsterre.
Anders Rasmussen, a Lolland-Falsteri Múzeum kurátora szerint ez a bronzkor időszaka volt. Ekkor élénkült meg a tengeri kereskedelem, ez pedig kedvezhetett a rágcsálók utazásának.