A galambok az embereknél is jobbak a multitasking feladatokban

Kép: RUB, Marquard

Egy új vizsgálat alapján a galambok képesek az emberekhez hasonlóan gyorsan váltani két feladat között – sőt, bizonyos szituációkban még gyorsabbak is nálunk. A szakértők úgy vélik, hogy a madarak sikerének titka a magas idegsejt-sűrűség. A csapatot Sara Letzner és Onur Güntürkün, a Ruhr-Universität Bochum munkatársai vezették.

„A tudósok sokáig úgy hitték, hogy az emlősök agykérge az anatómiai háttere a kognitív képességnek, amely hat kérgi rétegből épül fel” – mondta Letzner. A madaraknál viszont nem létezik ilyen struktúra, éppen ezért az emlősök agyszerkezete nem lehet döntő az összetett kognitív képességekben.

A madarak kérgében nincsenek az emberekére emlékeztető rétegek, idegsejtjeik ugyanakkor sűrűbben helyezkednek el. A galambok agyában például köbmilliméterenként hatszor több neuron van, mint a miénkben. Mivel a galambok idegsejtjei közelebb fekszenek egymáshoz, a kutatók úgy vélik, hogy agyukban gyorsabban haladnak a jelek a neuronok közt.

Az új vizsgálatban a 15 embernek és 12 galambnak multitasking feladatot kellett megoldania. A kísérletben az embereknek és állatoknak egy idő után abba kellett hagynia a problémamegoldást, majd a lehető leggyorsabban át kellett állniuk egy másik feladatra. A galambok a teszten az emberekhez hasonlóan jól teljesítettek, akkor is, ha a leállás után azonnal váltottak, illetve akkor is, ha az átállás előtt 300 milliszekundumos szünetet tartottak.

A második esetben az eltérő problémákat kontrolláló neuronoknak néhány pillanatig továbbra is küldeniük kellett a jeleket. Éppen ezért a szakértők arra számítottak, hogy a sűrűbb idegsejt-hálózattal rendelkező galambok előnyben lesznek az emberekkel szemben. Nem is tévedtek, a madarak 250 milliszekundumos teljesítménnyel jobbak voltak a késleltetett átálláskor.

Letzner szerint a kognitív idegtudomány szakértőit régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy bizonyos madarak, például a papagájok és varjak hogyan vehetik fel a versenyt a csimpánzokkal a kognitív képességek terén. Az új eredmények részben választ adnak a kérdésre: a kicsi, de idegsejtekben sűrű agy csökkenti a problémák feldolgozásának idejét.