Könnyekből is előállíthatunk elektromosságot
A Limericki Egyetem munkatársai felfedezték, miként állíthatnak elő energiát egy tojásfehérjében és könnyben található protein segítségével.
Kép: Wikipedia
A szakértők a lizozim nevű enzimet helyezték nyomás alá, így termeltek elektromosságot – számol be a Limericki Egyetem oldala. A protein igen gyakori a tojásfehérjében, a könnyben, a nyálban és az emlősök tejében.
A piezoelektromosság olyan jelenség, melynek során bizonyos anyagok feszültséget hoznak létre nyomás hatására. A piezoelektromos anyagokat, például a kvarcot, számtalan területen hasznosítják, a mobiltelefonoktól kezdve a mélytengeri szonárokig.
Aimee Stapleton, az új tanulmány vezető szerzője és a Limericki Egyetem fizikusa szerint bár a piezoelektromos anyagokat sok helyen alkalmazzák, az általuk vizsgált fehérje adottságait eddig nem sikerült felfedezni. Mivel az enzim nem toxikus, innovatív módon is használhatnák – például a gyógyászatban.
A lizozimot igen egyszerű létrehozni természetes forrásokból. Bár a protein struktúráját már 1965-ben feltérképezték, az ír kutatók mutattak rá először, hogy a fehérje kristályai piezoelektromosak.
Tofail Syed, a csapat vezetője szerint a kristályok a mérvadóak a nem biológiai anyagok piezoelektromosságának mérésében. Az új vizsgálattal azonban sikerült bebizonyítani, hogy a módszert a biológiában is kamatoztathatják.
A felfedezés számtalan területre lehet hatással, és az eredményeknek köszönhetően újabb kutatások indulhatnak. A lizozimot többek közt olyan gyógyszeradagoló pumpává alakíthatnák át, amely környezete segítségével állítja elő a működéshez szükséges energiát.
330 életet mentett meg Amerikában a NASA technológiája, 2021-ben
A KOSZPASZ-SARSAT nemzetközi rendszerrel az 1980-as évek óta mintegy 48 ezer személyt mentettek meg.
Mégsem a hús tett emberré minket?
Általánosan elfogadott az az elmélet, amely szerint a Homo erectus a megnövekedett húsfogyasztásnak köszönheti a nagyobb agyméretét.
Napvitorlással egy kisbolygó nyomában
A NASA cipősdoboz-méretű miniszondát indít egy apró kisbolygó vizsgálatára, az űreszközt napvitorla hajtja.
A legnagyobb dinoszauruszok kialakulását és mozgását vizsgálták
Az 50 tonnás óriások, mint például a diplodocus izomzatának vizsgálata segít a hatalmas termet kialakulását is megérteni.
Célba ért a James Webb-űrteleszkóp
A karácsonyi indítását követően mintegy 1,5 millió kilométernyi utat tett meg az űrteleszkóp, mire elérte az állomáshelyét.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
