Könnyekből is előállíthatunk elektromosságot
A Limericki Egyetem munkatársai felfedezték, miként állíthatnak elő energiát egy tojásfehérjében és könnyben található protein segítségével.
Kép: Wikipedia
A szakértők a lizozim nevű enzimet helyezték nyomás alá, így termeltek elektromosságot – számol be a Limericki Egyetem oldala. A protein igen gyakori a tojásfehérjében, a könnyben, a nyálban és az emlősök tejében.
A piezoelektromosság olyan jelenség, melynek során bizonyos anyagok feszültséget hoznak létre nyomás hatására. A piezoelektromos anyagokat, például a kvarcot, számtalan területen hasznosítják, a mobiltelefonoktól kezdve a mélytengeri szonárokig.
Aimee Stapleton, az új tanulmány vezető szerzője és a Limericki Egyetem fizikusa szerint bár a piezoelektromos anyagokat sok helyen alkalmazzák, az általuk vizsgált fehérje adottságait eddig nem sikerült felfedezni. Mivel az enzim nem toxikus, innovatív módon is használhatnák – például a gyógyászatban.
A lizozimot igen egyszerű létrehozni természetes forrásokból. Bár a protein struktúráját már 1965-ben feltérképezték, az ír kutatók mutattak rá először, hogy a fehérje kristályai piezoelektromosak.
Tofail Syed, a csapat vezetője szerint a kristályok a mérvadóak a nem biológiai anyagok piezoelektromosságának mérésében. Az új vizsgálattal azonban sikerült bebizonyítani, hogy a módszert a biológiában is kamatoztathatják.
A felfedezés számtalan területre lehet hatással, és az eredményeknek köszönhetően újabb kutatások indulhatnak. A lizozimot többek közt olyan gyógyszeradagoló pumpává alakíthatnák át, amely környezete segítségével állítja elő a működéshez szükséges energiát.
Hosszabb a világ legnagyobb barlangja, mint eddig hitték
Az amerikai Mammoth Cave, azaz Mamut-barlang a világ leghosszabb barlangrendszere, ismert hossza ráadásul egyre nő.
Fütyült nyelvek segíthetnek a delfinek kommunikációjának megértésében
A fütyült nyelvek lényege, hogy a szótagokat és szavakat dallamokká alakítják.
A Mars mérete korlátozza a lakhatóságát
Tudjuk, hogy a Mars régmúltjában bőven volt víz, ám jelenleg csontszáraz a bolygó.
Különös szerv szolgálja az utódnevelést
A csikóhalaknál a hímek hordják testükben a fejlődő utódokat, és most már azt is értjük, az apróságok miként lélegeznek.
Eldőlt, hol száll majd le a Holdra a NASA robotja
Az emberes küldetést robotos küldetések előzik meg, az első leszállás helyéről született döntés, a rover 2023 végén indulhat útnak a Holdra.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
