Könnyekből is előállíthatunk elektromosságot
A Limericki Egyetem munkatársai felfedezték, miként állíthatnak elő energiát egy tojásfehérjében és könnyben található protein segítségével.
Kép: Wikipedia
A szakértők a lizozim nevű enzimet helyezték nyomás alá, így termeltek elektromosságot – számol be a Limericki Egyetem oldala. A protein igen gyakori a tojásfehérjében, a könnyben, a nyálban és az emlősök tejében.
A piezoelektromosság olyan jelenség, melynek során bizonyos anyagok feszültséget hoznak létre nyomás hatására. A piezoelektromos anyagokat, például a kvarcot, számtalan területen hasznosítják, a mobiltelefonoktól kezdve a mélytengeri szonárokig.
Aimee Stapleton, az új tanulmány vezető szerzője és a Limericki Egyetem fizikusa szerint bár a piezoelektromos anyagokat sok helyen alkalmazzák, az általuk vizsgált fehérje adottságait eddig nem sikerült felfedezni. Mivel az enzim nem toxikus, innovatív módon is használhatnák – például a gyógyászatban.
A lizozimot igen egyszerű létrehozni természetes forrásokból. Bár a protein struktúráját már 1965-ben feltérképezték, az ír kutatók mutattak rá először, hogy a fehérje kristályai piezoelektromosak.
Tofail Syed, a csapat vezetője szerint a kristályok a mérvadóak a nem biológiai anyagok piezoelektromosságának mérésében. Az új vizsgálattal azonban sikerült bebizonyítani, hogy a módszert a biológiában is kamatoztathatják.
A felfedezés számtalan területre lehet hatással, és az eredményeknek köszönhetően újabb kutatások indulhatnak. A lizozimot többek közt olyan gyógyszeradagoló pumpává alakíthatnák át, amely környezete segítségével állítja elő a működéshez szükséges energiát.
Áthelyeződik az esőerdők öve a klímaváltozással
Az előrejelzés szerint 2100-ra a biodiverzitást és az élelmiszer-biztonságot is befolyásolja majd az Egyenlítővel nagyjából egy sávban lévő trópusi esőerdők övezetét érintő változás.
Felmérték, milyen mély lehet a Titan legnagyobb tengere
A Szaturnusz legnagyobb holdjának sárgás atmoszférája alatt rejlik a Kraken Mare nevű metántó.
Botanikusok elkészítik a gigantikus dögszagú virágok családfáját
A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.
Tovább élhettek a mamutok Yukon területén, mint hittük
A korábbi, csontmaradványokon alapuló adatok szerint a jégkori óriások kb.12 ezer éve pusztultak ki Yukon területéről.
Tízezrek életét menthetnénk meg a tiszta levegővel
Európa városaiban még mindig nagyon komoly problémát okoz a légszennyezés.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
