Atmoszféra alakult ki az ősi Holdon
Az atmoszféra 3-4 milliárd éve, a Hold vulkáni tevékenységének hatására alakult ki.
Kép: NASA MSFC
Akár szabad szemmel is láthatóak a Holdon a becsapódási krátereket feltöltő hatalmas bazaltlerakódások, az úgynevezett holdtengerek.
Ezek a képződmények akkor alakultak ki, amikor az égitest belseje még forró volt, és olyan magmaáramlásokat hozott létre, melyek néha a Hold felszínére folytak. Az Apollo mintáinak korábbi elemzése azt mutatta, hogy az ősi bazaltban bizonyos gázok összetevői is jelen vannak.
Egy új vizsgálatban Debra H. Needham, a Marshall Űrrepülési Központ kutatója David A. Kringgel, a Hold- és Bolygótudományi Intézet munkatársával kiszámolta, hogy a lávából mekkora mennyiségű gáz szabadulhatott fel – számol be a Hold- és Bolygótudományi Intézet.
A szakértők arra jutottak, hogy a gázok összegyűltek az égitest körül, és átmeneti atmoszférát alakítottak ki. A légkör a vulkáni aktivitás csúcsán, 3,5 milliárd éve volt a legvastagabb, majd fokozatosan az űrbe szökött, míg végül 70 millió év múlva el is tűnt.
A legnagyobb gáztömegek akkor kerültek az atmoszférába, amikor 3,8 és 3,5 milliárd éve létrejöttek a Mare Serenitatis és a Mare Imbrium nevű síkságok.
Az új eredmények hatással lehetnek a későbbi küldetésekre. Needham és Kring adatai alapján az ősi atmoszférából illékony anyagok kerülhettek a Hold fagyos, állandóan árnyékos régióinak jegébe. Elképzelhető, hogy ezeket a forrásokat a jövőben hasznosítani tudják majd az űrhajósok.