Két tudós nő a L’Oréal és az UNESCO 2017-es díjazottja
Az egyik kutató a zöldségek, gyümölcsök C-vitamin termelésének fokozásán dolgozik, a másik pedig a vérzékeny betegek eredményesebb kezeléséért.
A Magyar Tudományos Akadémián a „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” négymillió forint összdíjazású elismerését idén Dr. Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Dr. Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri. Az elismeréssel járó pénzösszeget szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni.
Dr. Tóth Szilvia Zita kutatásai eredményeként egy újfajta eljárással, génmódosítás nélkül, magas C-vitamin tartalmú zöldség- és gyümölcsfajták előállítása válhat lehetővé. Az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársa a C-vitamin termelődését, szerepeit és a növényeken belüli szállítási folyamatait vizsgálja, valamint azt, hogyan lehetne a jövőben egy újfajta eljárással, idegen fajok génjeinek bevitele nélkül e vitaminból többet előállítani. Az elmúlt évtizedekben a termesztett növények C-vitamin tartalma a nemesítési eljárások, az üvegházas termelés és a tárolási módszerek miatt sokat csökkent és előfordulhat, hogy mire egy saláta vagy körte az asztalunkra kerül, már alig tartalmaz aszkorbinsavat. A növénybiológus és kutatócsoportja teljesen új megvilágításba helyezik a problémát, ugyanis nem csak a C-vitamin termelődéséért felelős folyamatokat vizsgálják, hanem azt is, hogyan lehetne úgy megváltoztatni a növények működését, hogy azok a C-vitamint a termelődés helyéről elszállítsák és a megfelelő sejtalkotókban raktározzák el. Ez az új, az ökoszisztémára veszélytelen megoldás táplálkozástudományi, mezőgazdasági és élelmiszeripari szempontból is nagy előrelépést jelenthet.
A kutató a növények C-vitamin termelésének tanulmányozása mellett más fontos eredményt is elért. Munkatársaival felfedezték, hogy a C-vitaminnak jelentős szabályozó szerepe van a zöldalgák hidrogéntermelésében. Az algákon végzett kutatások során arra is rájöttek, hogy a hidrogéntermelést hogyan lehetne úgy megvalósítani, hogy közben az algák ne károsodjanak és a folyamat hosszú távon is fenntartható legyen. Az európai szabadalom, amely a nevéhez kötődik, lehetővé teheti, hogy a jövőben megújuló energiaforrásként hasznosítható hidrogén előállítására alkalmas algafarmok jöjjenek létre.
Dr. Wohner Nikolett a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikájának munkatársa azt kutatja, mi történik, ha nem indul be a véralvadás, vagy épp ellenkezőleg, az érfalon sérülés nélkül is vérrög keletkezik, mely elzárja az eret. A vérzékenységgel járó von Willebrand betegséggel kapcsolatban a fiatal kutató felismerte, hogy a véralvadás elmaradásának hátterében lévő fehérje hiányáért melyik receptor a felelős, ami egy fontos véralvadási faktor mutációit a vérből kivonja, meggátolva ezzel az alvadást.
A vérzékenység egy típusa, a von Willebrand betegség, a lakosság 1-2 százalékát érinti, az egészen súlyos esetek mellett enyhe, nem diagnosztizált fajtái is előfordulnak. A betegség oka, hogy érsérüléskor a vérlemezkék nem képesek az érfalhoz tapadni és a vérzést ideiglenesen elállítani a von Willebrand faktor nevű fehérje hiányában. A kutatóorvos munkája során felfedezte, hogy a fehérje hiányáért egy olyan receptor felelős, amelyről voltak ugyan korábbi adatok, de a véralvadásban betöltött szerepe ismeretlen volt. A receptor az említett, véralvadáshoz elengedhetetlen fehérjét kivonja a keringésből, és ezt a folyamatot a fehérje bizonyos mutációi még fel is gyorsítanak. Dr. Wohner felfedezése a későbbiekben lehetőséget ad arra, hogy a vérzékenység kezelésében olyan gyógymódok jelenjenek meg, amelyek megakadályozzák ennek a receptornak a tevékenységét. A véralvadás során azonban az egyensúly a másik irányba is eltolódhat, ilyenkor vérrög keletkezik, ennek kialakulása során számos sejt és egyéb komponens, például vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és akár DNS is csapdába esnek és a vérrög felépítését módosítják. Az ilyenkor keletkezett vérrög feloldása hatékonyabban végezhető, ha ismerjük a pontos szerkezetét. A kutatás ebben hozott új felfedezést és ezzel segítheti a trombózis kezelését, a stroke-os, infarktusos betegek gyógyítását.
A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, díjazottaknak lettek díjazott tanítványaik és egy valódi női kutatói közösség alakult ki. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.
Fotó: L’Oréal Magyarország Kft.