Ha szomorúan néz rád a kutyád, az nem a véletlen műve

A Scientific Reports című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány elkészítéséhez Juliane Kaminski, a Porthmouth-i Egyetem biológusa és csapata 24, különböző fajtájú családi kutyával dolgozott együtt.

Szinte minden gerinces állatnak vannak arckifejezései. Eddig elsősorban abból indultak ki a kutatók, hogy az állati mimika – függetlenül attól, hogy gyakran mennyire kifejező – egy érzelmi állapot önkéntelen kifejeződése, nem tudatos kommunikációs próbálkozás. Csupán az emberszabásúaknál, például az orángutánoknál figyelték meg, hogy mimikájukat befolyásolta a közönség jelenléte.

Kaminski és csapata azt vizsgálta, a kutyák mimikáját befolyásolja-e az ember figyelme. A nagyra nyílt szemű, felhúzott szemöldökű “bánatoskutya-nézés” célzott alkalmazása az ember és kutya együttélésének evolúciós eredménye lehet.

A vizsgálatok során négy különböző helyzettel szembesítették a kutyákat: jutalomfalattal a kezében és anélkül fordult feléjük egy-egy ember, valamint jutalomfalattal vagy anélkül fordított nekik hátat. Mind a négy helyzetben lefilmezték az állatok mimikáját.

Az eredmények szerint a kutyák lényegesen több mimikai mozgást végeztek, ha az ember feléjük fordult. A jutalomfalat meglepő módon semmilyen szerepet nem játszott ebben.

“Kiindulhatunk tehát abból, hogy a kutyák arckifejezése a közönség figyelmétől függ, nem pedig attól, hogy az állat izgatott-e vagy sem” – fejtette ki Kaminski.

A kutatók következtetése szerint a mimika aktív kommunikációs eszköz, nem csak egyszerű érzelmi megnyilvánulás.
Ugyanakkor a szakértők hangsúlyozzák, hogy a megfigyelések ellenére nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy a kutyák valóban megértik-e a velük szemben álló egyén perspektíváját. Az is lehetséges, hogy csak tanult viselkedésről van szó.